Lakat kerülhet a jogi egyetemekre Hiller István szerint

Az MSZP azt javasolja a KDNP-nek, hogy vonja vissza és dolgozza át a felsőoktatási törvény koncepcióját, mert az szerintük szakmai értelemben rossz, ha bevezetnék, egyetlen állami egyetem sem tudná teljesíteni a működési feltételekre vonatkozó előírásokat.

  • Eduline

Hiller István szerdai sajtótájékoztatóján közölte: az MSZP szakértői "átültették a gyakorlatba" a koncepciót, és kiderült, hogy jövő ősztől megszűnne egyebek mellett az összes állami egyetemen a jogtudományi kar.

 
Elvérezhetnek az egyetemek és főiskolák az új felsőoktatási törvény miatt - a legfontosabb tervekről szóló összefoglalónkat itt és itt olvashatod, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökével készített interjúnkat pedig itt találod.

Mint mondta, a koncepció szerint csak azok az egyetemi karok kapnák meg a működési engedélyt, amelyeken a minősített oktatók száma eléri a 66 százalékot. Ezt a karok nagy többségénél egy év alatt is lehetetlen elérni - tette hozzá.

 

A szocialista politikus az általuk készített összegzésre hivatkozva elmondta: a Corvinus egyetem három, a műszaki egyetem öt, az ELTE három, a debreceni egy, a pécsi négy, a szegedi egyetemnek pedig két kara szűnne meg. 

 

Kitért arra: ha bevezetnék a koncepciót, akkor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen nem kapna működési engedélyt az építészmérnöki kar, mert az oktatók 59,5 százaléka rendelkezik tudományos fokozattal, ahogyan az építőmérnöki (65 százalék), a gazdasági és társadalomtudományi (45 százalék) és a villamosmérnöki kar (53,3 százalék) sem.

 

Hiller István beszámolt arról: Eötvös Loránd Tudományegyetemen - ahol a legtöbb akadémikus dolgozik és amelynek Navracsics Tibor közigazgatási miniszter, illetve ő is az oktatója - nem kapna engedélyt az állam- és jogtudományi kar, mert ott az oktatók 62,3 százaléka minősített. Jelezte: ha marad ez a koncepció, akkor megszűnne a debreceni, a miskolci, a szegedi és a pécsi egyetem jogi képzése is, valami nem folytatódhatna az orvosképzés a baranyai megyeszékhelyen, valamint a Semmelweis Egyetem egyes karain.
Az ELTE jogi kara: Hiller szerint lehúzhatják a rolót

Hiller István kiemelte: a koncepció szerint a korábban egyetemi minősítést elnyert egyházi és művészeti felsőoktatási intézmények mentesülnének a kétharmados minősített oktatói kar feltételének teljesítése alól.

 

Az ellenzéki politikus ezt érthetetlennek nevezte. Felhívta a figyelmet arra, hogy jogi értelemben most mindenki ugyanolyan diplomát kap a különböző felsőoktatási intézményekben, de ha mások lesznek a diploma megszerzésének feltétételei, az sérti a jogegyenlőség elvét. Véleménye szerint a KDNP-s oktatáspolitikusok elképzelése nem valósul meg, kénytelenek lesznek módosítani azon. Minőséget akarnak, de rossz úton járnak - fogalmazott. 

 

A volt oktatási miniszter tájékoztatása szerint minden kormánytagnak elküldik azt a táblázatot, amelyben a felsőoktatási koncepció alapján összesítették, mely egyetemi és a főiskolai karok működhetnének a jövőben is. Azt javasolta a kabinet tagjainak, nézzék meg, mi lenne a sorsa annak a karnak, ahol annak idején végeztek.

 MTI

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.