Az MSZP azt javasolja a KDNP-nek, hogy vonja vissza és dolgozza át a felsőoktatási törvény koncepcióját, mert az szerintük szakmai értelemben rossz, ha bevezetnék, egyetlen állami egyetem sem tudná teljesíteni a működési feltételekre vonatkozó előírásokat.
Hiller István szerdai sajtótájékoztatóján közölte: az MSZP szakértői "átültették a gyakorlatba" a koncepciót, és kiderült, hogy jövő ősztől megszűnne egyebek mellett az összes állami egyetemen a jogtudományi kar.
| Elvérezhetnek az egyetemek és főiskolák az új felsőoktatási törvény miatt - a legfontosabb tervekről szóló összefoglalónkat itt és itt olvashatod, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökével készített interjúnkat pedig itt találod. |
Mint mondta, a koncepció szerint csak azok az egyetemi karok kapnák meg a működési engedélyt, amelyeken a minősített oktatók száma eléri a 66 százalékot. Ezt a karok nagy többségénél egy év alatt is lehetetlen elérni - tette hozzá.
A szocialista politikus az általuk készített összegzésre hivatkozva elmondta: a Corvinus egyetem három, a műszaki egyetem öt, az ELTE három, a debreceni egy, a pécsi négy, a szegedi egyetemnek pedig két kara szűnne meg.Kitért arra: ha bevezetnék a koncepciót, akkor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen nem kapna működési engedélyt az építészmérnöki kar, mert az oktatók 59,5 százaléka rendelkezik tudományos fokozattal, ahogyan az építőmérnöki (65 százalék), a gazdasági és társadalomtudományi (45 százalék) és a villamosmérnöki kar (53,3 százalék) sem. Hiller István beszámolt arról: Eötvös Loránd Tudományegyetemen - ahol a legtöbb akadémikus dolgozik és amelynek Navracsics Tibor közigazgatási miniszter, illetve ő is az oktatója - nem kapna engedélyt az állam- és jogtudományi kar, mert ott az oktatók 62,3 százaléka minősített. Jelezte: ha marad ez a koncepció, akkor megszűnne a debreceni, a miskolci, a szegedi és a pécsi egyetem jogi képzése is, valami nem folytatódhatna az orvosképzés a baranyai megyeszékhelyen, valamint a Semmelweis Egyetem egyes karain.
Hiller István kiemelte: a koncepció szerint a korábban egyetemi minősítést elnyert egyházi és művészeti felsőoktatási intézmények mentesülnének a kétharmados minősített oktatói kar feltételének teljesítése alól.
Az ellenzéki politikus ezt érthetetlennek nevezte. Felhívta a figyelmet arra, hogy jogi értelemben most mindenki ugyanolyan diplomát kap a különböző felsőoktatási intézményekben, de ha mások lesznek a diploma megszerzésének feltétételei, az sérti a jogegyenlőség elvét. Véleménye szerint a KDNP-s oktatáspolitikusok elképzelése nem valósul meg, kénytelenek lesznek módosítani azon. Minőséget akarnak, de rossz úton járnak - fogalmazott. A volt oktatási miniszter tájékoztatása szerint minden kormánytagnak elküldik azt a táblázatot, amelyben a felsőoktatási koncepció alapján összesítették, mely egyetemi és a főiskolai karok működhetnének a jövőben is. Azt javasolta a kabinet tagjainak, nézzék meg, mi lenne a sorsa annak a karnak, ahol annak idején végeztek.MTI
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
