Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az MSZP azt javasolja a KDNP-nek, hogy vonja vissza és dolgozza át a felsőoktatási törvény koncepcióját, mert az szerintük szakmai értelemben rossz, ha bevezetnék, egyetlen állami egyetem sem tudná teljesíteni a működési feltételekre vonatkozó előírásokat.
Hiller István szerdai sajtótájékoztatóján közölte: az MSZP szakértői "átültették a gyakorlatba" a koncepciót, és kiderült, hogy jövő ősztől megszűnne egyebek mellett az összes állami egyetemen a jogtudományi kar.
| Elvérezhetnek az egyetemek és főiskolák az új felsőoktatási törvény miatt - a legfontosabb tervekről szóló összefoglalónkat itt és itt olvashatod, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökével készített interjúnkat pedig itt találod. |
Mint mondta, a koncepció szerint csak azok az egyetemi karok kapnák meg a működési engedélyt, amelyeken a minősített oktatók száma eléri a 66 százalékot. Ezt a karok nagy többségénél egy év alatt is lehetetlen elérni - tette hozzá.
A szocialista politikus az általuk készített összegzésre hivatkozva elmondta: a Corvinus egyetem három, a műszaki egyetem öt, az ELTE három, a debreceni egy, a pécsi négy, a szegedi egyetemnek pedig két kara szűnne meg.
Kitért arra: ha bevezetnék a koncepciót, akkor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen nem kapna működési engedélyt az építészmérnöki kar, mert az oktatók 59,5 százaléka rendelkezik tudományos fokozattal, ahogyan az építőmérnöki (65 százalék), a gazdasági és társadalomtudományi (45 százalék) és a villamosmérnöki kar (53,3 százalék) sem.
Hiller István beszámolt arról: Eötvös Loránd Tudományegyetemen - ahol a legtöbb akadémikus dolgozik és amelynek Navracsics Tibor közigazgatási miniszter, illetve ő is az oktatója - nem kapna engedélyt az állam- és jogtudományi kar, mert ott az oktatók 62,3 százaléka minősített. Jelezte: ha marad ez a koncepció, akkor megszűnne a debreceni, a miskolci, a szegedi és a pécsi egyetem jogi képzése is, valami nem folytatódhatna az orvosképzés a baranyai megyeszékhelyen, valamint a Semmelweis Egyetem egyes karain.

Hiller István kiemelte: a koncepció szerint a korábban egyetemi minősítést elnyert egyházi és művészeti felsőoktatási intézmények mentesülnének a kétharmados minősített oktatói kar feltételének teljesítése alól.
Az ellenzéki politikus ezt érthetetlennek nevezte. Felhívta a figyelmet arra, hogy jogi értelemben most mindenki ugyanolyan diplomát kap a különböző felsőoktatási intézményekben, de ha mások lesznek a diploma megszerzésének feltétételei, az sérti a jogegyenlőség elvét. Véleménye szerint a KDNP-s oktatáspolitikusok elképzelése nem valósul meg, kénytelenek lesznek módosítani azon. Minőséget akarnak, de rossz úton járnak - fogalmazott.
A volt oktatási miniszter tájékoztatása szerint minden kormánytagnak elküldik azt a táblázatot, amelyben a felsőoktatási koncepció alapján összesítették, mely egyetemi és a főiskolai karok működhetnének a jövőben is. Azt javasolta a kabinet tagjainak, nézzék meg, mi lenne a sorsa annak a karnak, ahol annak idején végeztek.
MTI
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).