Lakat kerülhet a jogi egyetemekre Hiller István szerint

Az MSZP azt javasolja a KDNP-nek, hogy vonja vissza és dolgozza át a felsőoktatási törvény koncepcióját, mert az szerintük szakmai értelemben rossz, ha bevezetnék, egyetlen állami egyetem sem tudná teljesíteni a működési feltételekre vonatkozó előírásokat.

  • Eduline

Hiller István szerdai sajtótájékoztatóján közölte: az MSZP szakértői "átültették a gyakorlatba" a koncepciót, és kiderült, hogy jövő ősztől megszűnne egyebek mellett az összes állami egyetemen a jogtudományi kar.

 
Elvérezhetnek az egyetemek és főiskolák az új felsőoktatási törvény miatt - a legfontosabb tervekről szóló összefoglalónkat itt és itt olvashatod, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökével készített interjúnkat pedig itt találod.

Mint mondta, a koncepció szerint csak azok az egyetemi karok kapnák meg a működési engedélyt, amelyeken a minősített oktatók száma eléri a 66 százalékot. Ezt a karok nagy többségénél egy év alatt is lehetetlen elérni - tette hozzá.

 

A szocialista politikus az általuk készített összegzésre hivatkozva elmondta: a Corvinus egyetem három, a műszaki egyetem öt, az ELTE három, a debreceni egy, a pécsi négy, a szegedi egyetemnek pedig két kara szűnne meg. 

 

Kitért arra: ha bevezetnék a koncepciót, akkor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen nem kapna működési engedélyt az építészmérnöki kar, mert az oktatók 59,5 százaléka rendelkezik tudományos fokozattal, ahogyan az építőmérnöki (65 százalék), a gazdasági és társadalomtudományi (45 százalék) és a villamosmérnöki kar (53,3 százalék) sem.

 

Hiller István beszámolt arról: Eötvös Loránd Tudományegyetemen - ahol a legtöbb akadémikus dolgozik és amelynek Navracsics Tibor közigazgatási miniszter, illetve ő is az oktatója - nem kapna engedélyt az állam- és jogtudományi kar, mert ott az oktatók 62,3 százaléka minősített. Jelezte: ha marad ez a koncepció, akkor megszűnne a debreceni, a miskolci, a szegedi és a pécsi egyetem jogi képzése is, valami nem folytatódhatna az orvosképzés a baranyai megyeszékhelyen, valamint a Semmelweis Egyetem egyes karain.
Az ELTE jogi kara: Hiller szerint lehúzhatják a rolót

Hiller István kiemelte: a koncepció szerint a korábban egyetemi minősítést elnyert egyházi és művészeti felsőoktatási intézmények mentesülnének a kétharmados minősített oktatói kar feltételének teljesítése alól.

 

Az ellenzéki politikus ezt érthetetlennek nevezte. Felhívta a figyelmet arra, hogy jogi értelemben most mindenki ugyanolyan diplomát kap a különböző felsőoktatási intézményekben, de ha mások lesznek a diploma megszerzésének feltétételei, az sérti a jogegyenlőség elvét. Véleménye szerint a KDNP-s oktatáspolitikusok elképzelése nem valósul meg, kénytelenek lesznek módosítani azon. Minőséget akarnak, de rossz úton járnak - fogalmazott. 

 

A volt oktatási miniszter tájékoztatása szerint minden kormánytagnak elküldik azt a táblázatot, amelyben a felsőoktatási koncepció alapján összesítették, mely egyetemi és a főiskolai karok működhetnének a jövőben is. Azt javasolta a kabinet tagjainak, nézzék meg, mi lenne a sorsa annak a karnak, ahol annak idején végeztek.

 MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.