Átejtik az egyetemi tanárokat a csaló hallgatók

Álvizsgázókkal és hamis szakdolgozatokkal is trükköznek az egyetemeken és főiskolákon a hallgatók - a lebukás esélye ugyanis szinte egyenlő a nullával.

  • Eduline
Közeledik a vizsgaidőszak a felsőoktatásban, ám vannak, akik úgy gondolják, felesleges fáradozni, egyszerűbb, ha megvásárolják beadandó dolgozataikat, vizsgáikat. Tehetik, hiszen bérvizsgázók és szakdolgozatírásra szakosodott manufaktúrák hirdetik magukat az interneten - írja a Heves Online.
A lapnak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő "bérvizsgázó" például szívesen átvállalja a vizsgák és az azokra való felkészülés nehézségeit. "Az egész úgy kezdődött, hogy egy haverom képtelen volt átmenni szociológiából, és felsóhajtva azt mondta, mit nem adnék azért, ha valaki megcsinálná helyettem. Mire én visszakérdeztem, mit adnál érte?" – meséli a fiatalember.

"Azt hitte, viccelek, majd meggyőztem, hogy nem lehetetlen kijátszani a rendszert. Több próbálkozáson volt túl, tudta, hogy nem ellenőrzik a vizsgázók személyazonosságát az írásbeli megméretéseken, csupán a tesztet kell kitölteni. Bevállaltam és sikerült, mégpedig közepes eredménnyel. A sors úgy hozta, hogy ezután az ismerősök kezdtek ajánlgatni egymás között, én pedig megláttam az ebben rejlő üzleti lehetőséget. Pszichológia, filozófia, közgazdaságtan, csak néhány azok közül, amiken gyakran helyettesítettem, és amolyan kvízjátékként fogtam fel a dolgot. Alkalmanként öt-tízezer forintot kaptam, de némelyik tárgyért ennek a dupláját is megadták. Mindennek köszönhetően jó pár egyetemet és főiskolát látogattam meg, és néhány intézmény visszajáró diákja lettem. Soha nem buktunk le, mert biztosra mentünk, sejtettük, mire számíthatunk" - magyarázta.

Az egri Eszterházy Károly Főiskola számonkérésein még nem volt példa hamis vizsgázásra, viszont az intézmény nyelvvizsgaközpontként is működik, ahol már jelent meg más nevében tanuló, de elszaporodott a hamis nyelvvizsga-bizonyítványok bemutatása is.

eduline
Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.