Így trükköznek lopott szakdolgozatokkal a lusta egyetemisták

Kizárt, hogy egy államvizsga-bizottság átengedjen olyan hallgatókat, akik bérírókkal íratják meg szakdolgozatukat – mondta a Kecskeméti Lapoknak Kis Pap László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

  • Eduline

„Nálunk, a Műegyetemen naplót kell vezetni a konzulenssel történő rendszeres egyeztetésről, és két opponens is felügyeli a munkafolyamatot. Nem engedjük vizsgázni azt, aki nem jár be ezekre a megbeszélésekre. Több, vidéki egyetemen tanító kollégám is megerősítette, elképzelhetetlen, hogy ne tűnjön fel a vizsgáztatónak a nem saját kútfőből dolgozó végzős” – mondta a lapnak az elnök. Úgy véli, a közoktatás hibája, ha valaki egyetemistaként nem képes a dolgozatírással megbirkózni.

Virágzik Magyarországon a szakdolgozatbiznisz: olvasd el a bérírói hálózatról és az illegális "szolgáltatásokat" igénybe vevő hallgatókról szóló cikkünket itt. A "kopipészt" koráról pedig itt találod.

Szintén a közoktatást hibáztatja a hallgatók felkészületlenségéért Baranyi Károly, a Nemzeti Pedagógusműhely elnöke, ám hangsúlyozta, nem minden tudományterületen tenné kötelezővé a szakdolgozat-készítést. „A bölcsészek és a kutatók elemi kötelessége, hogy írjanak, de felmerül a kérdés, hogy egy orvostanhallgatónak vagy egy reklámszakembernek fontos-e elmélyülten értekezni a témájában. Az is kérdéses, hogy ilyen nagy számban kell-e egyetemre bocsátani a hallgatókat”– vélekedett.

A lap által megkérdezett béríró szerint nem a bérírás, hanem a plagizálás terjed gyorsabban: vagyis egyre többen töltenek le vagy vásárolnak olyan szakdolgozatot, amelyet már leadtak valamelyik felsőoktatási intézményben – pedig egyre több egyetemen és főiskolán használnak plágiumkereső programokat, amelyekkel pár perc alatt ki lehet szűrni a lopott szövegeket.

eduline

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.