Kizárt, hogy egy államvizsga-bizottság átengedjen olyan hallgatókat, akik bérírókkal íratják meg szakdolgozatukat – mondta a Kecskeméti Lapoknak Kis Pap László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke.
„Nálunk, a Műegyetemen naplót kell vezetni a konzulenssel történő rendszeres egyeztetésről, és két opponens is felügyeli a munkafolyamatot. Nem engedjük vizsgázni azt, aki nem jár be ezekre a megbeszélésekre. Több, vidéki egyetemen tanító kollégám is megerősítette, elképzelhetetlen, hogy ne tűnjön fel a vizsgáztatónak a nem saját kútfőből dolgozó végzős” – mondta a lapnak az elnök. Úgy véli, a közoktatás hibája, ha valaki egyetemistaként nem képes a dolgozatírással megbirkózni.
| Virágzik Magyarországon a szakdolgozatbiznisz: olvasd el a bérírói hálózatról és az illegális "szolgáltatásokat" igénybe vevő hallgatókról szóló cikkünket itt. A "kopipészt" koráról pedig itt találod. |
Szintén a közoktatást hibáztatja a hallgatók felkészületlenségéért Baranyi Károly, a Nemzeti Pedagógusműhely elnöke, ám hangsúlyozta, nem minden tudományterületen tenné kötelezővé a szakdolgozat-készítést. „A bölcsészek és a kutatók elemi kötelessége, hogy írjanak, de felmerül a kérdés, hogy egy orvostanhallgatónak vagy egy reklámszakembernek fontos-e elmélyülten értekezni a témájában. Az is kérdéses, hogy ilyen nagy számban kell-e egyetemre bocsátani a hallgatókat”– vélekedett.
A lap által megkérdezett béríró szerint nem a bérírás, hanem a plagizálás terjed gyorsabban: vagyis egyre többen töltenek le vagy vásárolnak olyan szakdolgozatot, amelyet már leadtak valamelyik felsőoktatási intézményben – pedig egyre több egyetemen és főiskolán használnak plágiumkereső programokat, amelyekkel pár perc alatt ki lehet szűrni a lopott szövegeket.
edulineAz elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
