Elfelejthetjük a hagyományos oktatási módszereket?

Az ember természeténél fogva egyaránt gondolkodik szavakban és képekben, ám a neveléstudomány mostanáig túlnyomórészt a tanítás és tanulás verbális dimenzióira összpontosított - hangsúlyozta Nyíri Kristóf akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára. A BME pedagógiai tanszéke szerdán nemzetközi konferenciát rendez a vizuális tanulásról, amelyen a magyar oktatókon és hallgatókon kívül amerikai, brit, finn, francia, német, osztrák és szerb szakemberek is részt vesznek.

  • Eduline

"A neveléstudomány mostanáig túlnyomórészt a tanítás és tanulás verbális dimenzióira összpontosított. Ez részben a könyvnyomtatás következménye: Comenius és mások azon erőfeszítéseinek dacára, hogy a szövegeket az oktatás szolgálatában képekkel ötvözzék, az utóbbiak háttérbe szorultak. A mai hálózott, digitális környezetben azonban a képek könnyen hozzáférhetők, és éppoly könnyen kezelhetők, mint a leírt szavak. A neveléstudománynak új kihívásokkal kell szembenéznie. Ezekre keres válaszokat a BME Műszaki Pedagógia Tanszékén tavaly októberben megalakult Képi Tanulás Műhelye (Visual Learning Lab), amely december 1-jén rendezi első konferenciáját neves külföldi előadók részvételével" - mondta Nyíri Kristóf.

A konferencia nyitóelőadását annak a kérdésnek szentelik, amely a Képi Tanulás Műhelyét is elsősorban foglalkoztatja: hogyan teremthet új egységet a vizuális dimenzió a tudományok és tantárgyak mai szétaprózódása közepette.

Milyen lesz egy egyetemi óra húsz év múlva?
Edupress

"A tudományokban, a felsőoktatásban nagy gondot jelent, hogy az egyes fakultások, tantárgyak, szakirányok nem értik egymás nyelvét, zsargonját, szakkifejezéseit és képleteit. Ehhez képest a vizuális közegben, a képi ábrázolásban a grafikában közel kerülnek egymáshoz: hasonló szoftvereket alkalmaznak, és ugyanúgy jelenítenek meg dolgokat, tehát a képi kommunikáció, a képi tudás rögzítése szintjén közös nevezőn vannak és megértik egymás nyelvét ott, ahol a szövegeket nem értik" - fogalmazott az akadémikus.

Mint kifejtette, ezért azt lehet remélni, hogy "interdiszciplináris megbékélés" vagy konvergencia megteremtője lehet a

vizuális oktatás

, amelyet a világ minden felsőoktatási intézményében ennek megfelelően kezelnek. "Másrészt a tudományos publikációk, a

tankönyvek

, az egyetemi jegyzetek jelenlegi természete olyan, hogy óhatatlanul is egyre több ábrát, grafikát, képet tartalmaznak, mert a szöveg adja magát. A tudományok animációkkal dolgoznak, amelyeket csak digitális közegben lehet visszaadni, és ezeknek is van konvergenciahatásuk, ezek is tanulmányozandóak. Tehát a vizualitás a tudomány megállíthatatlan képiesedésével foglalkozik" - összegezte Nyíri Kristóf.

MTI

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter