Könnyebbé tennék az egyetemista kismamák dolgát

A Népesedési Kerekasztal szerint az államnak kötelessége támogatni a gyerekbarát felsőoktatási intézményeket, ezzel is elősegítve a gyermekvállalást.

  • Eduline

Kopp Mária egyetemi tanár, a kerekasztal vezetője a szervezet csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: több javaslatot dolgoztak ki annak ösztönzésére, hogy a főiskolára, egyetemre járó nők már tanulmányaik alatt vállaljanak gyereket.

E javaslatok között említette, hogy a gyermeket váró párok számára elsősorban a lakhatási feltételeket kellene biztosítani. Az elképzelések szerint a meglévő kollégiumokban kisebb családi apartmanokat lehetne kialakítani. Ezzel kapcsolatban a kutató megjegyezte, meg kellene fontolni bérlakások építését uniós forrásból.

Úgy látják, a felsőoktatási intézményekben vagy azok közelében az ott tanulók gyermekeinek - a családi napközik mintájára - bölcsődéket, óvodákat lehetne nyitni. Ezeken kívül rugalmas óra- és vizsgarend kialakítását is szorgalmazza a kerekasztal.

Müller Judit

Kopp Mária megemlítette, hogy célegyenesbe érkezett a családbarát munkahely, felsőoktatási intézmény és önkormányzat cím megerősítésére folytatott tárgyalássorozat az adott minisztériumi vezetőkkel. Szeretnék, ha a jövőben ez az elismerő cím komoly anyagi előnyökkel járna.

Morvainé Bajai Zsuzsanna, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) képviseletében elmondta: meg kellene fontolni azt is, hogy a családi pótlék járjon azok után is, akik ugyan betöltötték a 20. életévüket, de szakmát tanulnak vagy felsőfokú szakképzésben vesznek részt. A NOE úgy véli, át kellene gondolni a kreditszámítást azoknál, akik kisgyermekkel vágnak neki felsőfokú tanulmányaiknak. A szervezet elképzelése szerint kevesebb plusztárggyal is megkaphatná a megfelelő kreditpont az, aki gyermeket nevel.

MTI

 

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.