Könnyebbé tennék az egyetemista kismamák dolgát

A Népesedési Kerekasztal szerint az államnak kötelessége támogatni a gyerekbarát felsőoktatási intézményeket, ezzel is elősegítve a gyermekvállalást.

  • Eduline

Kopp Mária egyetemi tanár, a kerekasztal vezetője a szervezet csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: több javaslatot dolgoztak ki annak ösztönzésére, hogy a főiskolára, egyetemre járó nők már tanulmányaik alatt vállaljanak gyereket.

E javaslatok között említette, hogy a gyermeket váró párok számára elsősorban a lakhatási feltételeket kellene biztosítani. Az elképzelések szerint a meglévő kollégiumokban kisebb családi apartmanokat lehetne kialakítani. Ezzel kapcsolatban a kutató megjegyezte, meg kellene fontolni bérlakások építését uniós forrásból.

Úgy látják, a felsőoktatási intézményekben vagy azok közelében az ott tanulók gyermekeinek - a családi napközik mintájára - bölcsődéket, óvodákat lehetne nyitni. Ezeken kívül rugalmas óra- és vizsgarend kialakítását is szorgalmazza a kerekasztal.

Müller Judit

Kopp Mária megemlítette, hogy célegyenesbe érkezett a családbarát munkahely, felsőoktatási intézmény és önkormányzat cím megerősítésére folytatott tárgyalássorozat az adott minisztériumi vezetőkkel. Szeretnék, ha a jövőben ez az elismerő cím komoly anyagi előnyökkel járna.

Morvainé Bajai Zsuzsanna, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) képviseletében elmondta: meg kellene fontolni azt is, hogy a családi pótlék járjon azok után is, akik ugyan betöltötték a 20. életévüket, de szakmát tanulnak vagy felsőfokú szakképzésben vesznek részt. A NOE úgy véli, át kellene gondolni a kreditszámítást azoknál, akik kisgyermekkel vágnak neki felsőfokú tanulmányaiknak. A szervezet elképzelése szerint kevesebb plusztárggyal is megkaphatná a megfelelő kreditpont az, aki gyermeket nevel.

MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.