Pécsi egyetemi lövöldözés: december 15-én kezdődik a tárgyalás

December 15-én kezdődik a Baranya Megyei Bíróságon a tavaly novemberi pécsi egyetemi lövöldözés vádlottjának tárgyalása, melyhez hasonló médiaérdeklődés még egyetlen pert sem előzött meg Baranyában.

  • Eduline

Az ügyészség előre kitervelten, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt emelt vádat G. Ákos ellen. Az első fokon eljáró bíróság december 15-én és az azt követő két napban a vádlotton kívül ötvenöt tanú, valamint hat igazságügyi orvos és pszichiáter szakértő meghallgatását tervezi.

Hajdu István bíró, a Baranya Megyei Bíróság szóvivője beszámolt arról is, hogy a pert Baranyában példátlan médiaérdeklődés előzi meg, ezért az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) egy két évvel ezelőtt hozott határozatát alkalmazzák a nyilvánosság biztosítása érdekében. Hajdu István elmondta: a határozat lényege, hogy a bíróság lehetőségeihez mérten a legnagyobb termet jelöli ki a tárgyalás lefolytatására. A terem befogadóképességét, a per helyét és idejét honlapján, illetve írott vagy elektronikus sajtó útján előzetesen közzéteszi és biztosítja a helyiségbe való bejutás feltételeit, ideértve a közvélemény tájékoztatását végző sajtóképviselők részvételének elsődlegességét.

Gyertyagyújtás a pécsi lövöldözés után

 

A szóvivő megjegyezte, hogy a pécsi lövöldöző ügyének tárgyalására kijelölt teremben nyolcvan fős hallgatóság fér be az eljárás megzavarása nélkül, ebből harminc férőhelyet újságíróknak tartanak fenn. Nekik egy hetük volt a regisztrációra, és mivel minden hely elkelt, további jelentkezéseket már nem fogadnak el. Igaz, szinte minden országos és helyi orgánum képviselőjének jelenlétét sikerült biztosítani.

 

A magyar kriminalisztika történetében példátlan bűncselekmény 2009. november 26-án történt. G. Ákos gyógyszerészhallgató a Pécsi Tudományegyetem biofizikai intézetében pisztollyal megölte 19 éves csoporttársát, három embert pedig súlyosan megsebesített. A három sérült egyikénél közvetlen életveszélyes állapot alakult ki, a másik sértett maradandó fogyatékosságot szenvedett, a harmadik sérülései nyolc napon túl gyógyultak.

 

A rendőrség korábban arról tájékoztatott, hogy az ügy iratanyaga háromezer oldalas. Az eset kapcsán indult nyomozás keretében nyolcvan tanú tett vallomást, fél tucat szakértő adott szakvéleményt, de a gyanúsított egyszer sem szólalt meg. Még a nyomozás végén, az iratismertetésen is hallgatott.

 

Az elmeorvos szakértő véleménye szerint a gyógyszerészhallgató nem volt teljesen beszámítható tettének elkövetésekor. Mivel személyiségének kóros elváltozása csak korlátozta, de nem akadályozta tettének reális értékelésében, ezért büntethető. Igaz, a törvény értelmében a szakvélemény alapján a bíró korlátlanul enyhítheti a büntetést.

 MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.