Pécsi egyetemi lövöldözés: december 15-én kezdődik a tárgyalás

December 15-én kezdődik a Baranya Megyei Bíróságon a tavaly novemberi pécsi egyetemi lövöldözés vádlottjának tárgyalása, melyhez hasonló médiaérdeklődés még egyetlen pert sem előzött meg Baranyában.

  • Eduline

Az ügyészség előre kitervelten, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt emelt vádat G. Ákos ellen. Az első fokon eljáró bíróság december 15-én és az azt követő két napban a vádlotton kívül ötvenöt tanú, valamint hat igazságügyi orvos és pszichiáter szakértő meghallgatását tervezi.

Hajdu István bíró, a Baranya Megyei Bíróság szóvivője beszámolt arról is, hogy a pert Baranyában példátlan médiaérdeklődés előzi meg, ezért az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) egy két évvel ezelőtt hozott határozatát alkalmazzák a nyilvánosság biztosítása érdekében. Hajdu István elmondta: a határozat lényege, hogy a bíróság lehetőségeihez mérten a legnagyobb termet jelöli ki a tárgyalás lefolytatására. A terem befogadóképességét, a per helyét és idejét honlapján, illetve írott vagy elektronikus sajtó útján előzetesen közzéteszi és biztosítja a helyiségbe való bejutás feltételeit, ideértve a közvélemény tájékoztatását végző sajtóképviselők részvételének elsődlegességét.

Gyertyagyújtás a pécsi lövöldözés után

 

A szóvivő megjegyezte, hogy a pécsi lövöldöző ügyének tárgyalására kijelölt teremben nyolcvan fős hallgatóság fér be az eljárás megzavarása nélkül, ebből harminc férőhelyet újságíróknak tartanak fenn. Nekik egy hetük volt a regisztrációra, és mivel minden hely elkelt, további jelentkezéseket már nem fogadnak el. Igaz, szinte minden országos és helyi orgánum képviselőjének jelenlétét sikerült biztosítani.

 

A magyar kriminalisztika történetében példátlan bűncselekmény 2009. november 26-án történt. G. Ákos gyógyszerészhallgató a Pécsi Tudományegyetem biofizikai intézetében pisztollyal megölte 19 éves csoporttársát, három embert pedig súlyosan megsebesített. A három sérült egyikénél közvetlen életveszélyes állapot alakult ki, a másik sértett maradandó fogyatékosságot szenvedett, a harmadik sérülései nyolc napon túl gyógyultak.

 

A rendőrség korábban arról tájékoztatott, hogy az ügy iratanyaga háromezer oldalas. Az eset kapcsán indult nyomozás keretében nyolcvan tanú tett vallomást, fél tucat szakértő adott szakvéleményt, de a gyanúsított egyszer sem szólalt meg. Még a nyomozás végén, az iratismertetésen is hallgatott.

 

Az elmeorvos szakértő véleménye szerint a gyógyszerészhallgató nem volt teljesen beszámítható tettének elkövetésekor. Mivel személyiségének kóros elváltozása csak korlátozta, de nem akadályozta tettének reális értékelésében, ezért büntethető. Igaz, a törvény értelmében a szakvélemény alapján a bíró korlátlanul enyhítheti a büntetést.

 MTI

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.