A Jobbik több ponton egyetért a felsőoktatási törvény Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár által bemutatott koncepciójával, amelyhez képest a párt visszalépésként értékeli a javaslat egyes elemeit kritizáló Pokorni Zoltán és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetőinek megállapodását.
A Jobbik a felsőoktatás vonatkozásában szükségesnek tartja a bolognai (osztott) képzési rendszer felülvizsgálatát és a finanszírozás átalakítását - közölte Dúró Dóra, a párt szóvivője szerdán sajtótájékoztatón.
Hozzátette: a szaktárca és Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság fideszes elnöke közötti egyezséget az oktatási államtitkárság eredeti javaslatához képest visszalépésként értékelik. Indoklásul kifejtette, hogy a megállapodás irányadónak nevezi a bolognai rendszert, valamint úgy fogalmaz: a hallgatóarányos finanszírozást szükséges "a minőséget támogató elemekkel kiegészíteni". Ezzel szemben a Jobbik úgy véli: ha a "fejkvótán", azaz a hallgatóalapú finanszírozáson nem változtatnak, az hátráltatja a minőségi felsőoktatás létrejöttét.| Az új felsőoktatási törvény tervezetéről szóló összefoglaló cikkünket itt és itt olvashatod. |
Dúró Dóra ugyanakkor elmondta, hogy a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár által ismertetett koncepcióval sem értenek egyet maradéktalanul. Kiemelte, hogy a vitairat 45 százalékban állapítaná meg az államilag finanszírozott felsőoktatási képzésben résztvevő fiatalok arányát, amit a Jobbik túlságosan magasnak tart. Beszélt arról is: pártja szerint tévút a kétszintű érettségi, ezért nem értenek egyet azzal, hogy a felsőoktatási felvételit két emelt szintű érettségihez kössék.
Nem támogatják a hallgatói jogok csorbítását, valamint azt sem, hogy a hallgatóknak járó juttatásokat törvény helyett rendeletben szabályozzák - ismertette. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár november elején mutatta be az új felsőoktatási törvény koncepcióját, amelyet Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke úgy minősített: abból nem látszik a felsőoktatás megújítása. Több mint egy hét elteltével Pokorni Zoltán megállapodott Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterrel a felsőoktatás átalakításának alapelveiben; az erről szóló emlékeztetőt Hoffmann Rózsa, valamint Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár is aláírta.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
