A Jobbik több ponton egyetért a felsőoktatási törvény Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár által bemutatott koncepciójával, amelyhez képest a párt visszalépésként értékeli a javaslat egyes elemeit kritizáló Pokorni Zoltán és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetőinek megállapodását.
A Jobbik a felsőoktatás vonatkozásában szükségesnek tartja a bolognai (osztott) képzési rendszer felülvizsgálatát és a finanszírozás átalakítását - közölte Dúró Dóra, a párt szóvivője szerdán sajtótájékoztatón.
Hozzátette: a szaktárca és Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság fideszes elnöke közötti
az oktatási államtitkárság eredeti javaslatához képest visszalépésként értékelik. Indoklásul kifejtette, hogy a megállapodás irányadónak nevezi a bolognai rendszert, valamint úgy fogalmaz: a hallgatóarányos finanszírozást szükséges "a minőséget támogató elemekkel kiegészíteni". Ezzel szemben a Jobbik úgy véli: ha a "fejkvótán", azaz a hallgatóalapú finanszírozáson nem változtatnak, az hátráltatja a minőségi felsőoktatás létrejöttét.
Dúró Dóra ugyanakkor elmondta, hogy a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár által ismertetett koncepcióval sem értenek egyet maradéktalanul. Kiemelte, hogy a vitairat 45 százalékban állapítaná meg az államilag finanszírozott felsőoktatási képzésben résztvevő fiatalok arányát, amit a Jobbik túlságosan magasnak tart. Beszélt arról is: pártja szerint tévút a kétszintű érettségi, ezért nem értenek egyet azzal, hogy a felsőoktatási felvételit két emelt szintű érettségihez kössék.
Nem támogatják a
, valamint azt sem, hogy a hallgatóknak járó juttatásokat törvény helyett rendeletben szabályozzák - ismertette.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár november elején mutatta be az új felsőoktatási törvény koncepcióját, amelyet Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke úgy minősített: abból nem látszik a felsőoktatás megújítása. Több mint egy hét elteltével Pokorni Zoltán megállapodott Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterrel a felsőoktatás átalakításának alapelveiben; az erről szóló emlékeztetőt Hoffmann Rózsa, valamint Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár is aláírta.
MTI
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
