Megállapodott a felsőoktatási törvényről Pokorni és Hoffmann

Szövegszerű emlékeztetőt fogadtak el a felsőoktatási törvényről tartott hétfői egyeztetésen az oktatási kormányzat képviselői és Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke. A felek írásban rögzítették, hogy a felsőoktatás új rendszerének biztosítani kell a minőség javulását, illetve a tanárképzésben vissza kell térni az osztatlan képzéshez.

  • Eduline

A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának tájékoztatása szerint az emlékeztetőt Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár, Dux László felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár és Pokorni Zoltán, az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságának elnöke látta el kézjegyével. A felek múlt hétfőn kezdtek egyeztetést az új törvény koncepciójáról, miután Pokorni Zoltán több ponton kritikát fogalmazott meg a javaslattal kapcsolatban.

A dokumentumban rögzítették, egyetértenek abban, hogy a magyar felsőoktatás rendszere megfontolt és határozott átalakításra szorul. A felsőoktatás új rendszerének biztosítani kell a felsőoktatás minőségének javulását, hogy megfelelő szakembereket biztosítson a gazdaságnak, és európai szinten is versenyképes legyen; valamint a felsőoktatás megfelelő kapacitását, hogy kellő számban biztosítson szakembereket a gazdaság számára; és a megfelelő hozzáférhetőséget, hogy mindenki számára biztosítsa a felemelkedés lehetőségét, aki akar és képes tanulni.

Érthető és összehasonlítható fokozatot adó képzési rendszer bevezetésére van szükség annak érdekében, hogy segítsék a polgárok elhelyezkedési lehetőségeit és a felsőoktatási rendszer nemzetközi versenyképességét. Rögzítették az alapvetően két fő képzési cikluson, az alapképzésen (undergraduate) és egyetemi (graduate) képzésen alapuló rendszer bevezetését, s mint megállapították, a második ciklusba való belépés megköveteli az első, legalább három évig tartó ciklus sikeres lezárását.

Megállapították azt is, hogy a

bolognai rendszer magyarországi  bevezetése

erőltetetten, át nem gondolt módon történt meg. Ennek megfelelően szükséges a kialakult képzési kínálat felülvizsgálata. A

tanárképzés

tekintetében vissza kell térni az osztatlan képzéshez, ugyanakkor más képzések esetében is szükséges vizsgálni, hogy a képzés megfelelő szerkezetben történik-e. A felsőoktatásban általában kétciklusú képzés valósul meg, kivéve azokat a tudományterületeket, amelyeket jogszabály megnevez. A képzési rendszert úgy kell kialakítani, hogy az abban részvevők hozzávetőlegesen 2/3-ad 1/3-ad arányban oszoljanak meg az alap- és a mesterképzések között.

Az emlékeztetőben kitértek arra is, hogy a felsőoktatás finanszírozásának is a felsőoktatás minőségének megújulását kell szolgálnia. A közpénzek ráfordításának célja a felsőoktatási intézmény minőségi oktatási és kutatási tevékenységének támogatása. A pusztán hallgatóarányos finanszírozás nem tudta a minőség irányába befolyásolni a rendszert, ezért szükséges a normatív finanszírozást a minőséget támogató elemekkel kiegészíteni. Az államilag finanszírozott felsőoktatásba való bejutás követelményrendszerét szigorítani szükséges - olvasható a dokumentumban.

Leszögezték, hogy sem a hallgatók, sem a felsőoktatási intézmények nem vehetnek igénybe korlátlanul közpénzt és közvagyont, mert ezzel mások pénzét költenék el, mások esélyét korlátoznák. Ennek megfelelően biztosítani kell, hogy a közösség pénzén tanuló hallgatók a lehető leghamarabb, a lehető legjobb eredménnyel

végezzék el tanulmányaikat

. Ezért meg kell akadályozni olyan oktatásszervezési, adminisztratív szabályok kialakítását, melyek pazarláshoz vezetnének. Ugyanígy a felsőoktatási intézmények sem költhetik korlátlanul a közpénzt, és privatizálhatják a közvagyont, ezek csak átlátható módon, szabályozott kereteken belül, a köz javára használhatók fel, illetve hasznosíthatók - rögzítették.

Megállapították azt is, hogy az elmúlt évek felsőoktatási politikája miatt a

vidéki felsőoktatás

több intézménye került nehéz helyzetbe. Ezen felsőoktatási intézményekben is versenyképes képzési kínálatot kell kialakítani, és növelni kell regionális szerepüket. Az új felsőoktatási rendszerben biztosítani kell, hogy egyetlen intézmény kínálata se jelentsen zsákutcát, azaz biztosítani kell a megszerzett tudás beszámíthatóságát, de ne legyenek olyan végzettségek sem, amelyek a munkaerőpiacon nem értékesíthetők.

A felsőoktatási törvény koncepciója a további egyeztetésekhez megfelelő kiindulási alapot nyújt - olvasható a dokumentumban. Az MTI információi szerint az egyeztetések szakértői szinten folytatódnak.

MTI

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.