Különleges program az ELTE Gólyavárban - nem csak egyetemistáknak

A kortárs művészetről indított szabadegyetemet a Konok-Hetey Művészeti Alapítvány az ELTE bölcsészettudományi karral együttműködve a budapesti Gólyavárban. Kedden a neoavantgárd, a transzavantgárd és a posztmodern törekvésekkel ismerkedhetnek az érdeklődők Aknai Tamás művészettörténész előadásán.

  • Eduline
A Művészet mindenkinek címet viselő, jövő áprilisig tartó előadássorozaton művészettörténészek, esztéták, szociológusok és alkotók ismertetik napjaink művészetének főbb irányzatait, elemzik jelenlegi helyzetét - mondta N. Mészáros Júlia művészettörténész, az alapítvány elnöke.

Gólyavár az ELTE-n

Az előadások keresztmetszetet adnak a kortárs művészet kiválóságainak munkáságáról, emellett segítséget nyújtanak a mai műalkotások értelmezéséhez is. Szó lesz arról, hogy a művészetre milyen elméletek gyakoroltak hatást, ezek ugyanis nélkülözhetetlenek a progresszív művek befogadásához - magyarázta a művészettörténész.

Érdekes felvetés, hogy miként viszonyul az 1970-es, 80-as évek művészetéhez a mai generáció - erről, valamint a kortárs művek társadalmi befogadásáról is hallhatnak a szabadegyetem hallgatói. A kurzusok résztvevői választ kaphatnak arra a kérdésre is, hogy milyen módon kerülhet közelebb egymáshoz művész, művészeti alkotás és befogadó.

Az egyetemi hallgatók részéről nagy érdeklődés mutatkozik a témák iránt, az előadások azonban olyan kérdéseket boncolgatnak, amelyek a 40 év fölöttiek számára is szellemi élményt nyújtanak - mutatott rá a szakember, hozzátéve: a művészetek iránt vonzódást érző felnőttek a szabadegyetemen bepótolhatják azt, ami fiatal korukban bármilyen okból kimaradt az életükből.

"Az előadóktól nemcsak információt, hanem szemléletet is kapnak" - hangsúlyozta N. Mészáros Júlia. A szabadegyetem bevétele az alapítvány céljait szolgálja. Az alapítvány küldetése az idén elhunyt Hetey Katalin Kossuth-díjas szobrászművész hagyatékának gondozása és Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész életművének feldolgozása - fogalmazott az alapítványi elnök.

MTI
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.