Különleges program az ELTE Gólyavárban - nem csak egyetemistáknak

A kortárs művészetről indított szabadegyetemet a Konok-Hetey Művészeti Alapítvány az ELTE bölcsészettudományi karral együttműködve a budapesti Gólyavárban. Kedden a neoavantgárd, a transzavantgárd és a posztmodern törekvésekkel ismerkedhetnek az érdeklődők Aknai Tamás művészettörténész előadásán.

  • Eduline
A Művészet mindenkinek címet viselő, jövő áprilisig tartó előadássorozaton művészettörténészek, esztéták, szociológusok és alkotók ismertetik napjaink művészetének főbb irányzatait, elemzik jelenlegi helyzetét - mondta N. Mészáros Júlia művészettörténész, az alapítvány elnöke.

Gólyavár az ELTE-n

Az előadások keresztmetszetet adnak a kortárs művészet kiválóságainak munkáságáról, emellett segítséget nyújtanak a mai műalkotások értelmezéséhez is. Szó lesz arról, hogy a művészetre milyen elméletek gyakoroltak hatást, ezek ugyanis nélkülözhetetlenek a progresszív művek befogadásához - magyarázta a művészettörténész.

Érdekes felvetés, hogy miként viszonyul az 1970-es, 80-as évek művészetéhez a mai generáció - erről, valamint a kortárs művek társadalmi befogadásáról is hallhatnak a szabadegyetem hallgatói. A kurzusok résztvevői választ kaphatnak arra a kérdésre is, hogy milyen módon kerülhet közelebb egymáshoz művész, művészeti alkotás és befogadó.

Az egyetemi hallgatók részéről nagy érdeklődés mutatkozik a témák iránt, az előadások azonban olyan kérdéseket boncolgatnak, amelyek a 40 év fölöttiek számára is szellemi élményt nyújtanak - mutatott rá a szakember, hozzátéve: a művészetek iránt vonzódást érző felnőttek a szabadegyetemen bepótolhatják azt, ami fiatal korukban bármilyen okból kimaradt az életükből.

"Az előadóktól nemcsak információt, hanem szemléletet is kapnak" - hangsúlyozta N. Mészáros Júlia. A szabadegyetem bevétele az alapítvány céljait szolgálja. Az alapítvány küldetése az idén elhunyt Hetey Katalin Kossuth-díjas szobrászművész hagyatékának gondozása és Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész életművének feldolgozása - fogalmazott az alapítványi elnök.

MTI
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.