Jövő hétre halasztotta a román alkotmánybíróság az oktatási törvénytervezet ügyében várt döntését, miután Emil Boc miniszterelnök és a parlament két házának elnöke személyesen is megjelent a grémium csütörtöki ülésén, és saját igazuk mellett érvelt.
Az Alkotmánybíróságnak azt követően kell döntenie ismét az oktatási törvénytervezetről, hogy a kormányfő engedélyt kért a tervezet gyorsított eljárással való parlamenti elfogadtatásához. Tette ezt annak ellenére, hogy az alkotmánybíróság korábban alaptörvénybe ütközőnek ítélte ezt a procedúrát.
A román kormány úgynevezett felelősségvállalási eljárással nyújtaná be a tervezetet a törvényhozó testület elé, ami azt jelenti, hogy nem rendeznek a jogszabályról parlamenti vitát, viszont az ellenzék bizalmi szavazást kérhet a kormány ellen. Az oktatási törvénytervezet gyors parlamenti elfogadásához a román kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párttal (PD-L) együtt kormányzó Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ragaszkodik. A magyar szervezet vezetői leszögezték: kilépnek a kormányból, ha az év végéig nem születik meg a nemzeti kisebbségek számára sok kedvező előírást tartalmazó oktatási törvény. A kormány számításait az alkotmánybíróság húzta át, amely november eleji döntésében alkotmányellenesnek nyilvánította, hogy a kormány felelősségvállalási eljárással terjesztette a parlament elé a törvénytervezetet. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) színeit képviselő Mircea Geoana szenátusi elnök fordult az alkotmánybírósághoz, mert szerinte a kormánynak nem lett volna joga visszavonni a tervezetet a szenátus napirendjéről a felelősségvállalás érdekében. Ugyanakkor a házbizottság már az alkotmánybírósági döntés megszületése előtt jóváhagyta a felelősségvállalási eljárás ütemtervét, a taláros testület pedig elutasította a szenátus elnökének azt a kérését, hogy rendelje el a folyamat félbeszakítását. Ebbe az érvbe kapaszkodott bele a kormány, amely Emil Boc miniszterelnök révén azzal az újabb kéréssel fordult a taláros testülethez, oldják fel a kormány és parlament közötti jogi konfliktust, ami annak nyomán keletkezett, hogy a törvényhozásban nem folytatódhatott a felelősségvállalási folyamat, noha a parlament vezetősége kitűzte korábban az időpontokat. A helyzetet bonyolítja, hogy a jogi hercehurcával párhuzamosan a román szenátus oktatási szakbizottsága folytatja a tervezet vitáját, és jövő héten a felsőház egésze elé kerül a jogszabály. Az alkotmánybíróság várhatóan november 24-én dönt a kormányfő kéréséről.MTI
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
