Tovább dagad az oktatási törvény miatt kirobbant botrány Romániában

Jövő hétre halasztotta a román alkotmánybíróság az oktatási törvénytervezet ügyében várt döntését, miután Emil Boc miniszterelnök és a parlament két házának elnöke személyesen is megjelent a grémium csütörtöki ülésén, és saját igazuk mellett érvelt.

  • Eduline

Az Alkotmánybíróságnak azt követően kell döntenie ismét az oktatási törvénytervezetről, hogy a kormányfő engedélyt kért a tervezet gyorsított eljárással való parlamenti elfogadtatásához. Tette ezt annak ellenére, hogy az alkotmánybíróság korábban alaptörvénybe ütközőnek ítélte ezt a procedúrát.

A román kormány úgynevezett felelősségvállalási eljárással nyújtaná be a tervezetet a törvényhozó testület elé, ami azt jelenti, hogy nem rendeznek a jogszabályról parlamenti vitát, viszont az ellenzék bizalmi szavazást kérhet a kormány ellen.

Az oktatási törvénytervezet gyors parlamenti elfogadásához a román kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párttal (PD-L) együtt kormányzó Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ragaszkodik. A magyar szervezet vezetői leszögezték: kilépnek a kormányból, ha az év végéig nem születik meg a nemzeti kisebbségek számára sok kedvező előírást tartalmazó oktatási törvény.

A kormány számításait az alkotmánybíróság húzta át, amely november eleji döntésében alkotmányellenesnek nyilvánította, hogy a kormány felelősségvállalási eljárással terjesztette a parlament elé a törvénytervezetet.

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) színeit képviselő Mircea Geoana szenátusi elnök fordult az alkotmánybírósághoz, mert szerinte a kormánynak nem lett volna joga visszavonni a tervezetet a szenátus napirendjéről a felelősségvállalás érdekében. Ugyanakkor a házbizottság már az alkotmánybírósági döntés megszületése előtt jóváhagyta a felelősségvállalási eljárás ütemtervét, a taláros testület pedig elutasította a szenátus elnökének azt a kérését, hogy rendelje el a folyamat félbeszakítását.

Ebbe az érvbe kapaszkodott bele a kormány, amely Emil Boc miniszterelnök révén azzal az újabb kéréssel fordult a taláros testülethez, oldják fel a kormány és parlament közötti jogi konfliktust, ami annak nyomán keletkezett, hogy a törvényhozásban nem folytatódhatott a felelősségvállalási folyamat, noha a parlament vezetősége kitűzte korábban az időpontokat.

A helyzetet bonyolítja, hogy a jogi hercehurcával párhuzamosan a román szenátus oktatási szakbizottsága folytatja a tervezet vitáját, és jövő héten a felsőház egésze elé kerül a jogszabály. Az alkotmánybíróság várhatóan november 24-én dönt a kormányfő kéréséről.

MTI

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.