Tovább dagad az oktatási törvény miatt kirobbant botrány Romániában

Jövő hétre halasztotta a román alkotmánybíróság az oktatási törvénytervezet ügyében várt döntését, miután Emil Boc miniszterelnök és a parlament két házának elnöke személyesen is megjelent a grémium csütörtöki ülésén, és saját igazuk mellett érvelt.

  • Eduline

Az Alkotmánybíróságnak azt követően kell döntenie ismét az oktatási törvénytervezetről, hogy a kormányfő engedélyt kért a tervezet gyorsított eljárással való parlamenti elfogadtatásához. Tette ezt annak ellenére, hogy az alkotmánybíróság korábban alaptörvénybe ütközőnek ítélte ezt a procedúrát.

A román kormány úgynevezett felelősségvállalási eljárással nyújtaná be a tervezetet a törvényhozó testület elé, ami azt jelenti, hogy nem rendeznek a jogszabályról parlamenti vitát, viszont az ellenzék bizalmi szavazást kérhet a kormány ellen.

Az oktatási törvénytervezet gyors parlamenti elfogadásához a román kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párttal (PD-L) együtt kormányzó Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ragaszkodik. A magyar szervezet vezetői leszögezték: kilépnek a kormányból, ha az év végéig nem születik meg a nemzeti kisebbségek számára sok kedvező előírást tartalmazó

oktatási törvény

.

A kormány számításait az alkotmánybíróság húzta át, amely november eleji döntésében alkotmányellenesnek nyilvánította, hogy a kormány felelősségvállalási eljárással terjesztette a parlament elé a törvénytervezetet.

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) színeit képviselő Mircea Geoana szenátusi elnök fordult az alkotmánybírósághoz, mert szerinte a kormánynak nem lett volna joga visszavonni a tervezetet a szenátus napirendjéről a felelősségvállalás érdekében. Ugyanakkor a házbizottság már az alkotmánybírósági döntés megszületése előtt jóváhagyta a felelősségvállalási eljárás ütemtervét, a taláros testület pedig elutasította a szenátus elnökének azt a kérését, hogy rendelje el a folyamat félbeszakítását.

Ebbe az érvbe kapaszkodott bele a kormány, amely Emil Boc miniszterelnök révén azzal az újabb kéréssel fordult a taláros testülethez, oldják fel a kormány és parlament közötti jogi konfliktust, ami annak nyomán keletkezett, hogy a törvényhozásban nem folytatódhatott a felelősségvállalási folyamat, noha a parlament vezetősége kitűzte korábban az időpontokat.

A helyzetet bonyolítja, hogy a jogi hercehurcával párhuzamosan a román szenátus oktatási szakbizottsága folytatja a tervezet vitáját, és jövő héten a felsőház egésze elé kerül a jogszabály. Az alkotmánybíróság várhatóan november 24-én dönt a kormányfő kéréséről.

MTI

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.