Támogatja az új felsőoktatási törvény koncepciójában megfogalmazott törekvéseket a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) - jelentette ki Kis Papp László, a szervezet elnöke csütörtökön Budapesten.
"Az új felsőoktatási törvény koncepciója alapvetően meghatározná a felsőoktatás minőségi javításának terveit és egyértelműen állást foglal egy hatékonyabb felsőoktatás megteremtése érdekében". Ezeket a törekvéseket az FDSZ támogatja - mondta Kis Papp László, ugyanakkor hozzátette: véleményük szerint ne kerettörvény, hanem egy olyan törvény készüljön, amely a felsőoktatásra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket összefoglalja.
| Hatodik alkalommal jelent meg a HVG Diploma különszáma, benne a Felvi rangsoraival: a topegyetemek listájának élén az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll, a legjobb főiskolai és egyetemi karok közül pedig idén is a bölcsészettudományi és orvosi centrumok taroltak. A legjobb magyarországi egyetemek és főiskolák listáját itt nézheted meg. |
Az FDSZ a felsőoktatási törvény koncepcióját megvitató rendkívüli küldöttgyűlés tartott csütörtökön. A gyűlés szünetében tartott sajtótájékoztatón Kis Papp László közölte: támogatják azt az elképzelést, hogy két tantárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek a felsőoktatásba jelentkezők. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmények különböző szakterületei kapjanak majd lehetőséget arra, hogy az emelt szintű érettségi tantárgyait maguk határozzák meg - fűzte hozzá.
Kis Papp László közölte, aggályosnak tartják a finanszírozás kérdését. Az a 70 százalékos bázisfinanszírozás, amit előír a koncepció, "üres halmazként jelenik meg", nem látni, hogy azt mivel töltik be. Ezért javasolják, hogy a kormány készítsen hatástanulmányokat. Kiemelte: a felsőoktatási érdekképviselet alapvető érdeke, hogy a vidéki felsőoktatási intézmények fennmaradjanak, megerősödjenek. A vidéki intézményeknek értelmiség megtartó erejük van, rendkívül nagy szükség van rájuk. Kis Papp László elmondta, fontosnak tartják, és kérik, hogy az egyetemek és főiskolák szenátusaiba szavazati joggal részt vehessenek a felsőoktatási reprezentatív szakszervezetek képviselői és a közalkalmazotti tanács választott tagja. Szólt arról is, az FDSZ ellenzi a pedagógus kamara létrehozását, mert azt felesleges közbenső szervezetnek tartanák. Elek Elemérné, a szervezet alelnöke azt közölte: támogatják az osztatlan kétszakos pedagógusképzés bevezetését, ugyanakkor aggodalmukat fejezik ki a bemeneti feltételek és a tanárokat érintő méltatlan állapotok miatt.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
