Támogatja az új felsőoktatási törvény koncepciójában megfogalmazott törekvéseket a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) - jelentette ki Kis Papp László, a szervezet elnöke csütörtökön Budapesten.
"Az új felsőoktatási törvény koncepciója alapvetően meghatározná a felsőoktatás minőségi javításának terveit és egyértelműen állást foglal egy hatékonyabb felsőoktatás megteremtése érdekében". Ezeket a törekvéseket az FDSZ támogatja - mondta Kis Papp László, ugyanakkor hozzátette: véleményük szerint ne kerettörvény, hanem egy olyan törvény készüljön, amely a felsőoktatásra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket összefoglalja.
| Hatodik alkalommal jelent meg a HVG Diploma különszáma, benne a Felvi rangsoraival: a topegyetemek listájának élén az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll, a legjobb főiskolai és egyetemi karok közül pedig idén is a bölcsészettudományi és orvosi centrumok taroltak. A legjobb magyarországi egyetemek és főiskolák listáját itt nézheted meg. |
Az FDSZ a felsőoktatási törvény koncepcióját megvitató rendkívüli küldöttgyűlés tartott csütörtökön. A gyűlés szünetében tartott sajtótájékoztatón Kis Papp László közölte: támogatják azt az elképzelést, hogy két tantárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek a felsőoktatásba jelentkezők. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmények különböző szakterületei kapjanak majd lehetőséget arra, hogy az emelt szintű érettségi tantárgyait maguk határozzák meg - fűzte hozzá.
Kis Papp László közölte, aggályosnak tartják a finanszírozás kérdését. Az a 70 százalékos bázisfinanszírozás, amit előír a koncepció, "üres halmazként jelenik meg", nem látni, hogy azt mivel töltik be. Ezért javasolják, hogy a kormány készítsen hatástanulmányokat.
Kiemelte: a felsőoktatási érdekképviselet alapvető érdeke, hogy a vidéki felsőoktatási intézmények fennmaradjanak, megerősödjenek. A vidéki intézményeknek értelmiség megtartó erejük van, rendkívül nagy szükség van rájuk.
Kis Papp László elmondta, fontosnak tartják, és kérik, hogy az egyetemek és főiskolák
szavazati joggal részt vehessenek a felsőoktatási reprezentatív szakszervezetek képviselői és a közalkalmazotti tanács választott tagja. Szólt arról is, az FDSZ ellenzi a pedagógus kamara létrehozását, mert azt felesleges közbenső szervezetnek tartanák.
Elek Elemérné, a szervezet alelnöke azt közölte: támogatják az osztatlan kétszakos pedagógusképzés bevezetését, ugyanakkor aggodalmukat fejezik ki a bemeneti feltételek és a tanárokat érintő méltatlan állapotok miatt.
MTI
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
