Kődobálás és könnygáz az athéni diáklázadás "emlékére"

Megemlékező felvonulás volt szerdán Athénban az 1973-as, levert diáklázadás évfordulóján; fiatalok egy kis csoportja közben kövekkel dobálta meg a rendezvényt biztosító rendőröket, akik egy sorozat könnygázgránáttal válaszoltak.

  • Eduline

A diáklázadás az 1967-1974 között uralkodó katonai junta ellen irányult, de kegyetlenül elfojtották, és még ma sem tudni pontosan a halálos áldozatok számát, a becslések több tucatról szólnak.

 

A szerdán felvonuló, mintegy 15 ezer diák, oktató, munkás és nyugdíjas a gazdasági válság miatt a megszorítások ellen is tiltakozott jelszavaival. Sokan a Nemzetközi Valutaalapot és az Európai Uniót hibáztatták. "Szálljunk szembe az IMF-juntával!" és "Munkát akarunk, nem reformokat és munkanélküliséget" - volt olvasható a felirataikon.

 

A zuhogó esőben lebonyolított menetet hétezer rendőr felügyelte. A mellékutcákat lezárták, és őröket állítottak az athéni egyetem bejárataihoz is, mert a korábbi évfordulókon az intézmény területét menedékként használták a zavargások részvevői. A görög törvények nem engedik meg rendőrök belépését az egyetemek területére.

MTI

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.