Hétmillió forintos tandíj és neves oktatók: ilyen a Stanford

Az egyetemet 1891-ben alapította Leland Stanford vasúti iparmágnás, aki később Kalifornia kormányzója lett - az üzletember fiatalon elhunyt egyetlen fiának emlékére hozta létre az intézményt. A több mint nyolcezer hektáron elterülő egyetem több szempontból különc, több neves intézménnyel ellentétben a kezdetektől fogva koedukált volt. Az egyetem mottója a XVI. századi német humanistától, Ulrich von Huttentól származik: „Die Luft der Freiheit weht", vagyis „a szabadság szele fúj" - írja a Felvi.

Több ezer diák, Nobel-díjas oktatók

Míg a Stanford első évfolyamán, 1891-ben még csak harminckilenc férfi és tizenkét nő kezdte meg a graduate szintű tanulmányait, ma már nyolcezer hallgató tanul az intézményben - a felvételizők többek között üzleti , földtudományi, oktatási, mérnöki, humán, jogi és a gyógyszerészképzésre jelentkezhetnek.

A szakok közül a legnépszerűbb a mérnöki, a bölcsészettudományi és természettudományi képzés. A hallgatók jelentős hányada kaliforniai, rajtuk kívül ezerötszáz ázsiai, ötszáz európai és kétszáz afrikai diák jár az előadásokra és szemináriumokra.

A Stanfordra járni - akárcsak a többi amerikai egyetemre - elég drága, hacsak nem kapunk ösztöndíjat: a tandíj évente 37 ezer dollár, ezért a busás összegért azonban a Stanford elismert tudósai oktatják a hallgatókat, a színvonalat a Times ranglistáján elért negyedik hely is garantálja.

A hírhedt börtönkísérlet

A Stanford Egyetem neve, ha másról nem is, egy elhíresült kísérletéről szinte mindenkinek beugrik. A Philip Zimbardo vezette kísérlet 1971-ben pszichológiai szempontból vizsgálta, hogy az emberek hogyan viselkednek fogságban. A börtönkísérletben résztvevő önkéntes diákok foglyok és őrök szerepét játszották el az egyetem alagsorában berendezett börtönben. A kísérletet azonban a befejezés tervezett ideje előtt félbe kellett szakítani, mert az alanyok viselkedésükkel veszélyeztetni kezdték egymás testi és lelki épségét. 

Felvi