Hétmillió forintos tandíj és neves oktatók: ilyen a Stanford

Híres és hírhedt - az amerikai Stanford Egyetemre mindkét jelző ráillik, hiszen a Times ranglistáján a negyedik helyezést érte el tizenhat Nobel-díjas és négy Pulitzer-díjas oktatójával, ugyanakkor az egyetem nevét a legtöbben még mindig a hírhedt börtönkísérlet miatt ismerik.

  • Eduline

Az egyetemet 1891-ben alapította Leland Stanford vasúti iparmágnás, aki később Kalifornia kormányzója lett - az üzletember fiatalon elhunyt egyetlen fiának emlékére hozta létre az intézményt. A több mint nyolcezer hektáron elterülő egyetem több szempontból különc, több neves intézménnyel ellentétben a kezdetektől fogva koedukált volt. Az egyetem mottója a XVI. századi német humanistától, Ulrich von Huttentól származik: „Die Luft der Freiheit weht", vagyis „a szabadság szele fúj" - írja a Felvi.

Több ezer diák, Nobel-díjas oktatók

Míg a Stanford első évfolyamán, 1891-ben még csak harminckilenc férfi és tizenkét nő kezdte meg a graduate szintű tanulmányait, ma már nyolcezer hallgató tanul az intézményben - a felvételizők többek között üzleti , földtudományi, oktatási, mérnöki, humán, jogi és a gyógyszerészképzésre jelentkezhetnek.

A szakok közül a legnépszerűbb a mérnöki, a bölcsészettudományi és természettudományi képzés. A hallgatók jelentős hányada kaliforniai, rajtuk kívül ezerötszáz ázsiai, ötszáz európai és kétszáz afrikai diák jár az előadásokra és szemináriumokra.

A Stanfordra járni - akárcsak a többi amerikai egyetemre - elég drága, hacsak nem kapunk ösztöndíjat: a tandíj évente 37 ezer dollár, ezért a busás összegért azonban a Stanford elismert tudósai oktatják a hallgatókat, a színvonalat a Times ranglistáján elért negyedik hely is garantálja.

A hírhedt börtönkísérlet

A Stanford Egyetem neve, ha másról nem is, egy elhíresült kísérletéről szinte mindenkinek beugrik. A Philip Zimbardo vezette kísérlet 1971-ben pszichológiai szempontból vizsgálta, hogy az emberek hogyan viselkednek fogságban. A börtönkísérletben résztvevő önkéntes diákok foglyok és őrök szerepét játszották el az egyetem alagsorában berendezett börtönben. A kísérletet azonban a befejezés tervezett ideje előtt félbe kellett szakítani, mert az alanyok viselkedésükkel veszélyeztetni kezdték egymás testi és lelki épségét. 

Felvi
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.