Hétmillió forintos tandíj és neves oktatók: ilyen a Stanford

Híres és hírhedt - az amerikai Stanford Egyetemre mindkét jelző ráillik, hiszen a Times ranglistáján a negyedik helyezést érte el tizenhat Nobel-díjas és négy Pulitzer-díjas oktatójával, ugyanakkor az egyetem nevét a legtöbben még mindig a hírhedt börtönkísérlet miatt ismerik.

  • Eduline

Az egyetemet 1891-ben alapította Leland Stanford vasúti iparmágnás, aki később Kalifornia kormányzója lett - az üzletember fiatalon elhunyt egyetlen fiának emlékére hozta létre az intézményt. A több mint nyolcezer hektáron elterülő egyetem több szempontból különc, több neves intézménnyel ellentétben a kezdetektől fogva koedukált volt. Az egyetem mottója a XVI. századi német humanistától, Ulrich von Huttentól származik: „Die Luft der Freiheit weht", vagyis „a szabadság szele fúj" - írja a Felvi.

Több ezer diák, Nobel-díjas oktatók

Míg a Stanford első évfolyamán, 1891-ben még csak harminckilenc férfi és tizenkét nő kezdte meg a graduate szintű tanulmányait, ma már nyolcezer hallgató tanul az intézményben - a felvételizők többek között üzleti , földtudományi, oktatási, mérnöki, humán, jogi és a gyógyszerészképzésre jelentkezhetnek.

A szakok közül a legnépszerűbb a mérnöki, a bölcsészettudományi és természettudományi képzés. A hallgatók jelentős hányada kaliforniai, rajtuk kívül ezerötszáz ázsiai, ötszáz európai és kétszáz afrikai diák jár az előadásokra és szemináriumokra.

A Stanfordra járni - akárcsak a többi amerikai egyetemre - elég drága, hacsak nem kapunk ösztöndíjat: a tandíj évente 37 ezer dollár, ezért a busás összegért azonban a Stanford elismert tudósai oktatják a hallgatókat, a színvonalat a Times ranglistáján elért negyedik hely is garantálja.

A hírhedt börtönkísérlet

A Stanford Egyetem neve, ha másról nem is, egy elhíresült kísérletéről szinte mindenkinek beugrik. A Philip Zimbardo vezette kísérlet 1971-ben pszichológiai szempontból vizsgálta, hogy az emberek hogyan viselkednek fogságban. A börtönkísérletben résztvevő önkéntes diákok foglyok és őrök szerepét játszották el az egyetem alagsorában berendezett börtönben. A kísérletet azonban a befejezés tervezett ideje előtt félbe kellett szakítani, mert az alanyok viselkedésükkel veszélyeztetni kezdték egymás testi és lelki épségét. 

Felvi
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.