Híres és hírhedt - az amerikai Stanford Egyetemre mindkét jelző ráillik, hiszen a Times ranglistáján a negyedik helyezést érte el tizenhat Nobel-díjas és négy Pulitzer-díjas oktatójával, ugyanakkor az egyetem nevét a legtöbben még mindig a hírhedt börtönkísérlet miatt ismerik.
Az egyetemet 1891-ben alapította Leland Stanford vasúti iparmágnás, aki később Kalifornia kormányzója lett - az üzletember fiatalon elhunyt egyetlen fiának emlékére hozta létre az intézményt. A több mint nyolcezer hektáron elterülő egyetem több szempontból különc, több neves intézménnyel ellentétben a kezdetektől fogva koedukált volt. Az egyetem mottója a XVI. századi német humanistától, Ulrich von Huttentól származik: „Die Luft der Freiheit weht", vagyis „a szabadság szele fúj" - írja a Felvi.
Több ezer diák, Nobel-díjas oktatók
Míg a Stanford első évfolyamán, 1891-ben még csak harminckilenc férfi és tizenkét nő kezdte meg a graduate szintű tanulmányait, ma már nyolcezer hallgató tanul az intézményben - a felvételizők többek között üzleti , földtudományi, oktatási, mérnöki, humán, jogi és a gyógyszerészképzésre jelentkezhetnek.
A szakok közül a legnépszerűbb a mérnöki, a bölcsészettudományi és természettudományi képzés. A hallgatók jelentős hányada kaliforniai, rajtuk kívül ezerötszáz ázsiai, ötszáz európai és kétszáz afrikai diák jár az előadásokra és szemináriumokra.A Stanfordra járni - akárcsak a többi amerikai egyetemre - elég drága, hacsak nem kapunk ösztöndíjat: a tandíj évente 37 ezer dollár, ezért a busás összegért azonban a Stanford elismert tudósai oktatják a hallgatókat, a színvonalat a Times ranglistáján elért negyedik hely is garantálja.A hírhedt börtönkísérlet
A Stanford Egyetem neve, ha másról nem is, egy elhíresült kísérletéről szinte mindenkinek beugrik. A Philip Zimbardo vezette kísérlet 1971-ben pszichológiai szempontból vizsgálta, hogy az emberek hogyan viselkednek fogságban. A börtönkísérletben résztvevő önkéntes diákok foglyok és őrök szerepét játszották el az egyetem alagsorában berendezett börtönben. A kísérletet azonban a befejezés tervezett ideje előtt félbe kellett szakítani, mert az alanyok viselkedésükkel veszélyeztetni kezdték egymás testi és lelki épségét.
FelviMintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
