Önkéntes távozásra kérte Réthelyi Miklós a felsőoktatási intézményekben működő gazdasági tanácsok kormányzati delegáltjait; a tárcavezető formálisan ugyan nem hívhatja vissza a tagokat - akiknek mandátuma amúgy is hamarosan lejár -, ám a lépés akár meg is béníthatja az egyetemeket és a főiskolákat - írta a Népszabadság kedden.
„Vélelmezett személyes támogatását kérve, kérem tisztelettel Önt, hogy gazdasági tanácsi tagságáról 2010. november 30-i hatállyal lemondani szíveskedjék, lehetővé téve ezzel az állami vagyonnal való gazdálkodást, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlását érintő kormányzati célkitűzéseknek és elképzeléseknek az új kormányzati szerkezetnek megfelelő érvényesítését” - áll a lap szerint a levélben.
A kérés azonban több okból is érthetetlen: egyrészt a gazdasági tanácsok tagjai többségének mandátuma négy hónap múlva amúgy is lejár, másrészt a testületeket a készülő új felsőoktatási törvény teljes egészében meg is szüntetné - írta a Népszabadság, hozzátéve, hogy a delegáltak között neves szakemberek, volt pénzügy-, illetve gazdasági miniszterek, egykori MNB-elnökök, illetve nagyvállalati vezetők is vannak.
A hallgatói létszámtól függően hét-kilenc tagú gazdasági tanácsok 2006. március 1-jével álltak föl az egyetemeken és a főiskolákon: ezekbe az akkori kormány jelölt 2-3 személyiséget, ötéves megbízatással. Tevékenységükért a kormányzati delegáltak havi bruttó 150 ezer forintot kapnak, és bár a miniszter az állami vagyonnal való gazdálkodásra hivatkozik, a testületeknek ebbe különösebb beleszólásuk nincsen.
A lap szerint ha a lemondásra felkért tagok valóban távoznának, ellehetetlenülne az intézmények működése, mert határozatképtelenné válnának a gazdasági tanácsok, amelyek véleményének kikérése bizonyos ügyekben - például nagyobb beruházások vagy a költségvetés - kötelező.
Az ügyben a lap megkeresésére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium lapzártáig nem reagált.
MTI
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
