Megbéníthatja az egyetemek működését az erőforrás miniszter

Önkéntes távozásra kérte Réthelyi Miklós a felsőoktatási intézményekben működő gazdasági tanácsok kormányzati delegáltjait; a tárcavezető formálisan ugyan nem hívhatja vissza a tagokat - akiknek mandátuma amúgy is hamarosan lejár -, ám a lépés akár meg is béníthatja az egyetemeket és a főiskolákat - írta a Népszabadság kedden.

  • Eduline
„Vélelmezett személyes támogatását kérve, kérem tisztelettel Önt, hogy gazdasági tanácsi tagságáról 2010. november 30-i hatállyal lemondani szíveskedjék, lehetővé téve ezzel az állami vagyonnal való gazdálkodást, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlását érintő kormányzati célkitűzéseknek és elképzeléseknek az új kormányzati szerkezetnek megfelelő érvényesítését” - áll a lap szerint a levélben.

A kérés azonban több okból is érthetetlen: egyrészt a gazdasági tanácsok tagjai többségének mandátuma négy hónap múlva amúgy is lejár, másrészt a testületeket a készülő új felsőoktatási törvény teljes egészében meg is szüntetné - írta a Népszabadság, hozzátéve, hogy a delegáltak között neves szakemberek, volt pénzügy-, illetve gazdasági miniszterek, egykori MNB-elnökök, illetve nagyvállalati vezetők is vannak.

A hallgatói létszámtól függően hét-kilenc tagú gazdasági tanácsok 2006. március 1-jével álltak föl az egyetemeken és a főiskolákon: ezekbe az akkori kormány jelölt 2-3 személyiséget, ötéves megbízatással. Tevékenységükért a kormányzati delegáltak havi bruttó 150 ezer forintot kapnak, és bár a miniszter az állami vagyonnal való gazdálkodásra hivatkozik, a testületeknek ebbe különösebb beleszólásuk nincsen.

A lap szerint ha a lemondásra felkért tagok valóban távoznának, ellehetetlenülne az intézmények működése, mert határozatképtelenné válnának a gazdasági tanácsok, amelyek véleményének kikérése bizonyos ügyekben - például nagyobb beruházások vagy a költségvetés - kötelező.

Az ügyben a lap megkeresésére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium lapzártáig nem reagált.

MTI
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.