Pokorni Zoltán jövő héten egyeztet az oktatási államtitkárral a felsőoktatási törvény koncepciójáról. A Fidesz vezető oktatáspolitikusa azt mondta, a nagyobbik kormánypárt azt szeretné, ha a magyar felsőoktatás megújulna, de a felsőoktatási törvény koncepciójában nem látják ennek lehetőségét, a minőség fejlesztését.
Pokorni Zoltán szükségesnek tartaná, hogy legyen normális párbeszéd a két kormánypárt között, legyen olyan szakmai egyeztetés, ami joggal elvárható a kabinetet támogató, s a kérdések nagy részében egyetértő politikai erők között.
Mint mondta, ahhoz joga van az államtitkárnak, hogy az általa felkért szakértői gárdával dolgozzon, amibe nem vonják be a Fideszt, a koncepció nyilvánosságra hozatala előtt azonban kérte, hogy konzultáljanak. Ez sajnálatos módon nem történt meg - mondta, hozzátéve: ez sem jóvátehetetlen, hiszen vitairatról van szó, ami később kerül a miniszter és a kormány elé. Időben vagyunk még, de jobb lett volna a belső egyeztetéseket a nyilvánosságra hozatal előtt lefolytatni - mondta a nagyobbik kormánypárt vezető oktatáspolitikusa.
Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke szerint nem lenne jó ismét a voluntarizmus hibájába esni, csak most a másik oldalról.
A koncepciót elemezve érthetetlennek nevezte a finanszírozásra vonatkozó passzust, amely 15 százalékban hallgatóarányos finanszírozást valósítana meg, 15 százalékban kutatást, s 70 százalékban egyéb feladatokat finanszírozna. Ez nem jelentene mást - folytatta - mint, hogy kapacitást finanszíroznak.
Pokorni Zoltán kiemelte: át kell alakítani a felsőoktatást, ma ugyanis kapacitásfeleslegek vannak, szétaprózott a rendszer. Magyarországnak nem a meglévő állapotokat kellene konzerválnia, hanem úgy kell minőségi felsőoktatást kialakítani, hogy a "gyerekeink ne menjenek el Bécsbe, Párizsba tanulni". Hozzátette: a vidéki főiskolákat csak új feladatok odaszervezésével lehet megmenteni, szerinte az érettségi utáni felsőfokú szakképzés nagy részét ide kell átterelni. Eközben a szakképző intézmények is kapacitásfelesleggel küzdenek, fontos, hogy ezek ne egymással rivalizáljanak, tehát ezekben a felnőttképzést kell második feladattá tenni a meglévő szakképzés mellett. Ez jót tenne, a ma sokszor átláthatatlan, minőségében ellenőrizetlen felnőttképzési szektornak.
Pokorni Zoltán a diákok vizsgaszámának, a jelentkezési helyek számának korlátozásáról, vagy az átirányításról azt mondta, érthetetlen a hallgatók ilyen jellegű "vegzálása".
A magyar felsőoktatás nem egy zárt rendszer, s vissza lehet nyúlni a 80-as évek oktatásszervezési elképzeléseihez, de akkor ennek az lesz a vége, hogy a diákok külföldre mennek - fogalmazott a kormánypárti politikus. Ha a diák kárt okoz azzal, hogy sokszor vizsgázik, meg kell fizettetni vele, de nem lenne szabad kidobni azt az összeget, amit a képzésébe az állam befektetett - mondta, utalva például az orvosképzés költségeire. Nem ugyanaz egy anatómia vizsga, vagy egy műegyetemi vizsga, mint egy főiskolai - említett egy példát a fideszes politikus.
Ezt az intézményekre kellene bízni - mondta, s megjegyezte: ezzel a metódussal szemben jöttek létre a 70-80-as évek végén azok a hallgatói mozgalmak, amiből végül a Fidesz kinőtt.
Kifogásolta azt az elképzelést is, amely az egyetemi tanári kinevezést húsz évnyi gyakorlathoz kötné. Mint mondta, ma az a probléma, hogy elöregedett a professzori kar, nincs utánpótlás.
Azzal egyetértett, hogy a bolognai rendszert alaposan át kell nézni, nagyon sok probléma van vele, érdemes és kell is rajta változtatni, s támogatja, hogy a pedagógusképzés ismét osztatlan legyen. Azzal azonban, hogy létrehoznák a gyakorlati és akadémiai alapképzést, s csak ez utóbbi jogosítana fel a mesterképzésre, megint nem értett egyet. Ismét 18 éves korban dőlne el, ki milyen utat jár be, s szerinte ez a duális rendszer restaurációját jelentené - mondta.
Pokorni Zoltán arra a kérdésre, lát-e esélyt arra, hogy az államtitkárt meggyőzze, azt mondta, húsz éve dolgozik együtt Hoffmann Rózsával, eddig mindig meg tudtak állapodni. A két kormánypártnak meg is kell állapodnia, mert együtt kaptak felhatalmazást és parlamenti többséget az emberektől. Elmondta: jövő héten leülnek egyeztetni, bízik benne, hogy lesz foganatja.
MTI
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A hallgatók több mint fele már legalább félállásban dolgozik a tanulmányai mellett, ami sokaknál nem választás, hanem a megélhetés feltétele.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
