Pokorni Zoltán jövő héten egyeztet az oktatási államtitkárral a felsőoktatási törvény koncepciójáról. A Fidesz vezető oktatáspolitikusa azt mondta, a nagyobbik kormánypárt azt szeretné, ha a magyar felsőoktatás megújulna, de a felsőoktatási törvény koncepciójában nem látják ennek lehetőségét, a minőség fejlesztését.
Pokorni Zoltán szükségesnek tartaná, hogy legyen normális párbeszéd a két kormánypárt között, legyen olyan szakmai egyeztetés, ami joggal elvárható a kabinetet támogató, s a kérdések nagy részében egyetértő politikai erők között.
Mint mondta, ahhoz joga van az államtitkárnak, hogy az általa felkért szakértői gárdával dolgozzon, amibe nem vonják be a Fideszt, a koncepció nyilvánosságra hozatala előtt azonban kérte, hogy konzultáljanak. Ez sajnálatos módon nem történt meg - mondta, hozzátéve: ez sem jóvátehetetlen, hiszen vitairatról van szó, ami később kerül a miniszter és a kormány elé. Időben vagyunk még, de jobb lett volna a belső egyeztetéseket a nyilvánosságra hozatal előtt lefolytatni - mondta a nagyobbik kormánypárt vezető oktatáspolitikusa. Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke szerint nem lenne jó ismét a voluntarizmus hibájába esni, csak most a másik oldalról. A koncepciót elemezve érthetetlennek nevezte a finanszírozásra vonatkozó passzust, amely 15 százalékban hallgatóarányos finanszírozást valósítana meg, 15 százalékban kutatást, s 70 százalékban egyéb feladatokat finanszírozna. Ez nem jelentene mást - folytatta - mint, hogy kapacitást finanszíroznak. Pokorni Zoltán kiemelte: át kell alakítani a felsőoktatást, ma ugyanis kapacitásfeleslegek vannak, szétaprózott a rendszer. Magyarországnak nem a meglévő állapotokat kellene konzerválnia, hanem úgy kell minőségi felsőoktatást kialakítani, hogy a "gyerekeink ne menjenek el Bécsbe, Párizsba tanulni". Hozzátette: a vidéki főiskolákat csak új feladatok odaszervezésével lehet megmenteni, szerinte az érettségi utáni felsőfokú szakképzés nagy részét ide kell átterelni. Eközben a szakképző intézmények is kapacitásfelesleggel küzdenek, fontos, hogy ezek ne egymással rivalizáljanak, tehát ezekben a felnőttképzést kell második feladattá tenni a meglévő szakképzés mellett. Ez jót tenne, a ma sokszor átláthatatlan, minőségében ellenőrizetlen felnőttképzési szektornak. Pokorni Zoltán a diákok vizsgaszámának, a jelentkezési helyek számának korlátozásáról, vagy az átirányításról azt mondta, érthetetlen a hallgatók ilyen jellegű "vegzálása". A magyar felsőoktatás nem egy zárt rendszer, s vissza lehet nyúlni a 80-as évek oktatásszervezési elképzeléseihez, de akkor ennek az lesz a vége, hogy a diákok külföldre mennek - fogalmazott a kormánypárti politikus. Ha a diák kárt okoz azzal, hogy sokszor vizsgázik, meg kell fizettetni vele, de nem lenne szabad kidobni azt az összeget, amit a képzésébe az állam befektetett - mondta, utalva például az orvosképzés költségeire. Nem ugyanaz egy anatómia vizsga, vagy egy műegyetemi vizsga, mint egy főiskolai - említett egy példát a fideszes politikus. Ezt az intézményekre kellene bízni - mondta, s megjegyezte: ezzel a metódussal szemben jöttek létre a 70-80-as évek végén azok a hallgatói mozgalmak, amiből végül a Fidesz kinőtt. Kifogásolta azt az elképzelést is, amely az egyetemi tanári kinevezést húsz évnyi gyakorlathoz kötné. Mint mondta, ma az a probléma, hogy elöregedett a professzori kar, nincs utánpótlás. Azzal egyetértett, hogy a bolognai rendszert alaposan át kell nézni, nagyon sok probléma van vele, érdemes és kell is rajta változtatni, s támogatja, hogy a pedagógusképzés ismét osztatlan legyen. Azzal azonban, hogy létrehoznák a gyakorlati és akadémiai alapképzést, s csak ez utóbbi jogosítana fel a mesterképzésre, megint nem értett egyet. Ismét 18 éves korban dőlne el, ki milyen utat jár be, s szerinte ez a duális rendszer restaurációját jelentené - mondta. Pokorni Zoltán arra a kérdésre, lát-e esélyt arra, hogy az államtitkárt meggyőzze, azt mondta, húsz éve dolgozik együtt Hoffmann Rózsával, eddig mindig meg tudtak állapodni. A két kormánypártnak meg is kell állapodnia, mert együtt kaptak felhatalmazást és parlamenti többséget az emberektől. Elmondta: jövő héten leülnek egyeztetni, bízik benne, hogy lesz foganatja.MTIA magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
