A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) alapértékeiben és irányultságában támogathatónak tartja az új felsőoktatási törvény koncepcióját, mert az egyértelműen a felsőoktatás minőségi megújítását szolgálja - közölte Kucsera Tamás Gergely, a DOSZ elnöke kedden az MTI-vel. A szervezet szerint ugyanakkor elengedhetetlen a doktori ösztöndíjak növelése.
A DOSZ elnöke - a szervezet elnökségének állásfoglalását közleményben ismertetve - támogathatónak tartotta, hogy a kormányzat, megőrizve a magyarországi főiskolai-egyetemi oktatás korábban kialakult értékeit, meg kívánja újítani a hazai felsőoktatási intézményrendszert, képzési struktúrát és tartalmat olyan módon, hogy az a Magyarországgal kapcsolatosan meglévő, elsősorban az ország Európai Uniós tagságából fakadó nemzetközi elvárásokkal összhangban maradjon a jövőben is.
Kiemelték ugyanakkor, hogy a doktori ösztöndíjak növelése, értékállóságának törvényi szintű biztosítása elengedhetetlen. A DOSZ kimutatásai alapján az elmúlt nyolc évben jelentősen csökkent a doktori ösztöndíj vásárlóértéke, amelyet – egyszeri, mintegy 15-20 százalékos – emelést követően minden esztendőben a fogyasztói árindex arányában lenne szükséges emelni, "ezen értékállósági biztosítékot a létrehívandó jogszabályban kellene leírni". Javasolják ugyanakkor, hogy a doktorandusz hallgatói státus alakuljon át önállóan nevesített doktoranduszi státussá. Fontos, hogy a doktori képzésben való részvétel jelentsen teljes hozzáférést a társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz, hogy a gyermekgondozási díj (gyed) összegének megállapításakor jövedelemként a doktori ösztöndíj alapul vehető legyen, továbbá, hogy számítson bele a nyugdíjjogosultság alapját képező szolgálati időbe. Ezt a jelenlegi szabályozás nem biztosítja - olvasható a közleményben. Az új törvénykoncepciónak megfelelően szükségessé válik a doktoranduszok képviseleti rendszerének átalakítása, s erre két alternatívát fogalmaznak meg. Az egyik alapján az országos doktorandusz érdekképviseletet a felsőoktatási törvény hozná létre, és részére jogi személyiséget biztosít, tagjai a doktoranduszok lennének - írták. Az intézményi – kari – doktorandusz képviselők – akik megválasztásának, jogainak és kötelességeinek rendjét a doktori képzésről szóló kormányrendelet szabályozza – a törvény erejénél fogva tagjaivá válnak az új országos képviseleti szervezet legfőbb döntéshozó fórumának. A második változat szerint a DOSZ megtartja jelenlegi egyesületi formáját, amelyet az új törvény is nevesít. Szükségesnek látszik a jogilag különálló fokozatszerzési eljárás, és ezzel együtt a szervezett képzésben való részvétel nélküli fokozatszerzés lehetőségének megszüntetése. Az általuk elképzelt modell hozzájárulna ahhoz, hogy a fokozatszerzések többsége 30 éves kor előtt történjen, azaz a munkaerőpiacon a lehető legkorábban jelenjen meg a legmagasabban képzett munkaerő is (hozzájárulva a tudásalapú társadalom fejlődéséhez), nem 40-50 éves korban. Üdvözlendőnek tartják a predoktori ösztöndíjas esztendő (és finanszírozottság) törvényi szintű megalapozását, ugyanakkor a jelenlegi javaslattól eltérően nem csak a (korábbi) állami ösztöndíjas doktoranduszok számára javasolják hozzáférhetővé tenni a lehetőséget, hanem bármely – disszertációs témájában előrehaladott, kiváló kutatói, esetleg oktatói munkát végző – doktorandusznak odaítélhesse azt a felsőoktatási intézmény. A doktoranduszok intézményen belüli oktatói tevékenységének, foglalkoztatásának rendezését célzó szándék is üdvözlendő, bár az jelenleg még nem kellően kidolgozott - olvasható a közleményben.MTI
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
