Bizarr felvételi kérdések az egyetemeken

A Coronation Street című brit szappanopera elemzése, egy eddig nem létező hangszer hangjának körülírása, valamint a hősök és az őrültek közötti különbség megfogalmazása: többek között ilyen – némiképp bizarr – feladatokkal kellett megbirkózniuk az Oxfordra felvételiző diákoknak az elmúlt években.

  • Eduline

„Nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy a hozzánk jelentkezők milyen gyorsan és milyen pontosan tudják felidézni a korábban bemagolt tananyagot, hanem arra, hogy valóban gondolkodnak-e. Ezek a kérdések pontosan arra jók, hogy kiderítsük, vannak-e a diákoknak új ötleteik, eredeti gondolataik” – nyilatkozott az olykor-olykor egészen furcsa felvételi feladatokról Mike Nicholson, az Oxfordi Egyetem felvételi központjának vezetője a brit Daily Telegraph-nak.

Az idén 801 éves egyetem tanárai egy hete hoztak nyilvánosságra néhányat az előző évek feladatai közül – ezzel is megkönnyítve a decemberben kezdődő felvételi időszakra készülő diákok dolgát, akiknek persze így sem lesz egyszerű helyt állniuk az Oxford rendkívül szigorú, többlépcsős felvételijén. Tavaly 17 144-en jelentkeztek az államilag támogatott 3200 férőhelyre, ráadásul az oktatási szakemberek szerint a felvételizők száma – csakúgy, mint egész Nagy-Britanniában – a következő években továbbra is nőni fog. 

A különböző oxfordi karok, vagyis college-ok felvételi rendszere eltérő, ám a jelentkezők általában két felvételi elbeszélgetésen, valamint egy alkalmassági vizsgán vesznek részt, emellett egy esszét is be kell adniuk, amelyhez korábbi tanáraik ajánlóleveleit is csatolniuk kell. A kitűnő tanulmányi eredmény pedig – akármelyik egyetemi karra jelentkeznek a hallgatók – alapkövetelmény.

Furcsa kérdések a szappanoperáktól a teológiáig

„Hős vagy őrült az, aki egy extrém sport miatt kockáztatja saját és mások életét?” – a leendő teológus hallgatóknak erre a kérdésre kellett felelniük, míg a biológiai képzésre jelentkezőknek arról kellett a bizottság előtt értekezniük, hogy miért fénylik a macskák szeme a sötétben. A Merton College-ba felvételizőknek sem volt könnyebb dolguk, őket ugyanis arra kérték, hogy találjanak ki egy teljesen új hangszert, majd jellemezzék az általa kiadott hangokat. „Ez egy teljesen nyitott kérdés. A válasz többek között azt is elárulja, hogy a jelentkezők milyen hangszereket ismernek” – mondta a Daily Telegraph-nak Dan Grimley, a zenei tanszék egyik oktatója.

Az angol irodalmi felvételin a Nagy-Britanniában ötven éve futó, Coronation Street című szappanoperáról kérdezték a diákokat. Lynn Robson, az angol irodalom tanszék egyik tanára szerint azért egy filmsorozat elemzésére kérték a jelentkezőket, mert kíváncsiak voltak, hogy a populáris kultúra elemzéséhez is tudják-e használni a klasszikus irodalmi elemzés lépéseit.

eduline
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.