A magas tandíj, a futószalagon "gyártott" diplomások, a felsőoktatás színvonala vagy a diplomás-munkanélküliség miatt újra és újra fellángol a vita azzal kapcsolatban, hogy nem értékeljük-e túl ezt a papírt, viszontláthatjuk-e valaha azt a pénzt, amit az évek során belefektettünk.
Az amerikai College Board legfrissebb tanulmánya, az “Education Pays: the Benefits of Higher Education for Individuals and Society” (A tanulás kifizetődő: A felsőoktatás előnyei az egyénre és a társadalomra nézve) is éppen ezt szándékozik alátámasztani. Az írás a New York Times szerint vitatkozik Robert Lerman közgazdász professzorral, aki köztudottan azon a véleményen van, hogy a diploma az egyik legkockázatosabb befektetés, mivel a tanulás kimenetele nem egyértelmű.
„A diplomások jelentős hányada nem keres többet, mint a diploma nélküliek, és tévedés, hogy azoknak a helyzete reménytelen, akik nem jelentkeznek valamilyen felsőoktatási intézménybe. Vannak más lehetőségek is arra, hogy a bevételeinket bővítsük, mint egy diploma. Például, ha mester vizsgát szerzünk vízvezeték-szerelésből.” - mondja a professzor.A College Board 2010-es tanulmánya szerint azonban ez nem így van. Két évvel ezelőtt egy diplomás amerikai polgár átlagosan 55.700 dollárt (nagyjából 11 millió forintot) keresett évente, és ez az összeg pontosan a duplája volt annak, amit a középfokú végzettséggel rendelkező társának a bevétele volt.
A hézagot csökkenti a statisztikai adat, miszerint négy év felsőfokú képzés ára az USA-ban – mindennel együtt – átlagosan 36 000 dollár (7 millió forint), aminek alapján kikalkulálható, hogy egy diplomás nagyjából a negyvenes évei elejére rója le a feldőfokú tanulmányai alatt szerzett adósságot. Ezután az egyén keresete már tiszta haszonnak számít, amely természetesen egyre nő a ledolgozott évek és a karrier-létrán megtett lépcsők számával.
Azt meg kell jegyeznünk, hogy a fenti számításba a szerzők mindent belekalkuláltak. A diákhitel 6.8% kamatát és azt a négy éves kereset kiesést is, amíg a diák tanul és nem dolgozik. Ráadásul az amerikai tanulók kétharmada nem fizeti ki a fent említett összeget, vagy azért mert otthon lakik és a szülők fizetik a tanulmányi és megélhetési költségeket, vagy pedig azért, mert a diák valamilyen ösztöndíjat, adókedvezményt és vagy más tanulmányi segélyt kap kiegészítésként.
A College Board tanulmánya a magas kereseti lehetőség mellett további előnyöket tulajdonít a diplomának. „A diplomások körében a munkanélküliségi ráta feleződik, és noha könnyű olyan diplomást találni aki munkanélküli, azért statisztikailag sokkal kevesebb esélye van egy diplomásnak arra, hogy munka nélkül maradjon, mint egy alacsonyabb végzettségűnek” - áll a tanulmányban. Ráadásul szerintük egyéb pozitív hozadékai is vannak a diplomának: "egy felsőfokú végzettséggel rendelkező egyén ugyanis sokkal jobban hajlik arra, hogy szavazzon, hogy társadalombiztosítást és nyugdíjat fizessen, és sokkal kevésbé fog dohányozni vagy elhízni mint alacsonyabb képzettségű társa."
Krisztina O'BrienLondonIdén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
