Mégiscsak megéri diplomásnak lenni?

A magas tandíj, a futószalagon "gyártott" diplomások, a felsőoktatás színvonala vagy a diplomás-munkanélküliség miatt újra és újra fellángol a vita azzal kapcsolatban, hogy nem értékeljük-e túl ezt a papírt, viszontláthatjuk-e valaha azt a pénzt, amit az évek során belefektettünk.

  • Eduline

Az amerikai College Board legfrissebb tanulmánya, az “Education Pays: the Benefits of Higher Education for Individuals and Society” (A tanulás kifizetődő: A felsőoktatás előnyei az egyénre és a társadalomra nézve) is éppen ezt szándékozik alátámasztani. Az írás a New York Times szerint vitatkozik Robert Lerman közgazdász professzorral, aki köztudottan azon a véleményen van, hogy a diploma az egyik legkockázatosabb befektetés, mivel a tanulás kimenetele nem egyértelmű.

„A diplomások jelentős hányada nem keres többet, mint a diploma nélküliek, és tévedés, hogy azoknak a helyzete reménytelen, akik nem jelentkeznek valamilyen felsőoktatási intézménybe. Vannak más lehetőségek is arra, hogy a bevételeinket bővítsük, mint egy diploma. Például, ha mester vizsgát szerzünk vízvezeték-szerelésből.” - mondja a professzor.

A College Board 2010-es tanulmánya szerint azonban ez nem így van. Két évvel ezelőtt egy diplomás amerikai polgár átlagosan 55.700 dollárt (nagyjából 11 millió forintot) keresett évente, és ez az összeg pontosan a duplája volt annak, amit a középfokú végzettséggel rendelkező társának a bevétele volt.

A hézagot csökkenti a statisztikai adat, miszerint négy év felsőfokú képzés ára az USA-ban – mindennel együtt – átlagosan 36 000 dollár (7 millió forint), aminek alapján kikalkulálható, hogy egy diplomás nagyjából a negyvenes évei elejére rója le a feldőfokú tanulmányai alatt szerzett adósságot. Ezután az egyén keresete már tiszta haszonnak számít, amely természetesen egyre nő a ledolgozott évek és a karrier-létrán megtett lépcsők számával.

Azt meg kell jegyeznünk, hogy a fenti számításba a szerzők mindent belekalkuláltak. A diákhitel 6.8% kamatát és azt a négy éves kereset kiesést is, amíg a diák tanul és nem dolgozik. Ráadásul az amerikai tanulók kétharmada nem fizeti ki a fent említett összeget, vagy azért mert otthon lakik és a szülők fizetik a tanulmányi és megélhetési költségeket, vagy pedig azért, mert a diák valamilyen ösztöndíjat, adókedvezményt és vagy más tanulmányi segélyt kap kiegészítésként.

A College Board tanulmánya a magas kereseti lehetőség mellett további előnyöket tulajdonít a diplomának. „A diplomások körében a munkanélküliségi ráta feleződik, és noha könnyű olyan diplomást találni aki munkanélküli, azért statisztikailag sokkal kevesebb esélye van egy diplomásnak arra, hogy munka nélkül maradjon, mint egy alacsonyabb végzettségűnek” - áll a tanulmányban. Ráadásul szerintük egyéb pozitív hozadékai is vannak a diplomának: "egy felsőfokú végzettséggel rendelkező egyén ugyanis sokkal jobban hajlik arra, hogy szavazzon, hogy társadalombiztosítást és nyugdíjat fizessen, és sokkal kevésbé fog dohányozni vagy elhízni mint alacsonyabb képzettségű társa."

Krisztina O'Brien

London
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.