Mégiscsak megéri diplomásnak lenni?

A magas tandíj, a futószalagon "gyártott" diplomások, a felsőoktatás színvonala vagy a diplomás-munkanélküliség miatt újra és újra fellángol a vita azzal kapcsolatban, hogy nem értékeljük-e túl ezt a papírt, viszontláthatjuk-e valaha azt a pénzt, amit az évek során belefektettünk.

  • Eduline

Az amerikai College Board legfrissebb tanulmánya, az “Education Pays: the Benefits of Higher Education for Individuals and Society” (A tanulás kifizetődő: A felsőoktatás előnyei az egyénre és a társadalomra nézve) is éppen ezt szándékozik alátámasztani. Az írás a New York Times szerint vitatkozik Robert Lerman közgazdász professzorral, aki köztudottan azon a véleményen van, hogy a diploma az egyik legkockázatosabb befektetés, mivel a tanulás kimenetele nem egyértelmű.

„A diplomások jelentős hányada nem keres többet, mint a diploma nélküliek, és tévedés, hogy azoknak a helyzete reménytelen, akik nem jelentkeznek valamilyen felsőoktatási intézménybe. Vannak más lehetőségek is arra, hogy a bevételeinket bővítsük, mint egy diploma. Például, ha mester vizsgát szerzünk vízvezeték-szerelésből.” - mondja a professzor.

A College Board 2010-es tanulmánya szerint azonban ez nem így van. Két évvel ezelőtt egy diplomás amerikai polgár átlagosan 55.700 dollárt (nagyjából 11 millió forintot) keresett évente, és ez az összeg pontosan a duplája volt annak, amit a középfokú végzettséggel rendelkező társának a bevétele volt.

A hézagot csökkenti a statisztikai adat, miszerint négy év felsőfokú képzés ára az USA-ban – mindennel együtt – átlagosan 36 000 dollár (7 millió forint), aminek alapján kikalkulálható, hogy egy diplomás nagyjából a negyvenes évei elejére rója le a feldőfokú tanulmányai alatt szerzett adósságot. Ezután az egyén keresete már tiszta haszonnak számít, amely természetesen egyre nő a ledolgozott évek és a karrier-létrán megtett lépcsők számával.

Azt meg kell jegyeznünk, hogy a fenti számításba a szerzők mindent belekalkuláltak. A diákhitel 6.8% kamatát és azt a négy éves kereset kiesést is, amíg a diák tanul és nem dolgozik. Ráadásul az amerikai tanulók kétharmada nem fizeti ki a fent említett összeget, vagy azért mert otthon lakik és a szülők fizetik a tanulmányi és megélhetési költségeket, vagy pedig azért, mert a diák valamilyen ösztöndíjat, adókedvezményt és vagy más tanulmányi segélyt kap kiegészítésként.

A College Board tanulmánya a magas kereseti lehetőség mellett további előnyöket tulajdonít a diplomának. „A diplomások körében a munkanélküliségi ráta feleződik, és noha könnyű olyan diplomást találni aki munkanélküli, azért statisztikailag sokkal kevesebb esélye van egy diplomásnak arra, hogy munka nélkül maradjon, mint egy alacsonyabb végzettségűnek” - áll a tanulmányban. Ráadásul szerintük egyéb pozitív hozadékai is vannak a diplomának: "egy felsőfokú végzettséggel rendelkező egyén ugyanis sokkal jobban hajlik arra, hogy szavazzon, hogy társadalombiztosítást és nyugdíjat fizessen, és sokkal kevésbé fog dohányozni vagy elhízni mint alacsonyabb képzettségű társa."

Krisztina O'Brien

London
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.