Felsőoktatási törvény: 17 ezer felett jár a tiltakozó csoport

Óráról-órára emelkedik a "Tiltakozunk a felsőoktatási törvény egyoldalú módosítása ellen" névvel szerveződött Facebook-csoport támogatóinak száma, most éppen 17.887-en vannak.

  • Edupress

Az új felsőoktatási törvény koncepciója szerint egy tárgyat maximum kétszer lehetne felvenni és ehhez 2-2 vizsgalehetőség járna, ha így sem megy át a diák akkor elbúcsúzhat az intézményétől. A tervezet továbbá korlátozná a hallgatók beleszólását a tanulmányi és vizsgaszabályzat, illetve térítési és juttatási szabályzat kérdéseiben. Ezekben az ügyekben a rendszerváltás óta egyetértési joga van a diákság képviseletének, ezt most megszüntetnék, és helyette érdemi beleszólási lehetőséget nem garantáló „véleményezési” jogot kapnának a hallgatók.

A harmadik, a diákok számára komoly változást az jelentheti, hogy a felvételit két tárgyból emelt szintű érettségi teljesítéséhez kötné. Ha a jelentkező nem nyert felvételt, elégséges pontszám alapján átirányítható lenne más azonos vagy rokon szakon képző felsőoktatási intézménybe akkor is, ha azt nem jelölte meg. Az intézmények felvételi keretszámait és ponthatárait „stratégiai célokat követve” állapítanák meg.

"Élet-halál uraivá válhatnának a professzorok a vizsgalehetőségek szigorításával" - érvelt a módosítási javaslat ellen Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. Náray-Szabó Péter egyetemi tanár, az augusztusban ülésező bizottság elnöke ezzel szemben pénteken elmondta: a vizsgalehetőségek korlátozása a valóban tanulni vágyó hallgatók érdekét szolgálja, és azt szeretné elérni, hogy a tanulók már az első vizsgaalkalomra megfelelően felkészüljenek.

Náray-Szabó Gábor megerősítette korábbi véleményét is, mely szerint a tanulóknak a jelenlegi egyharmadosnál kisebb intézményvezetési beleszólási lehetőség is elegendő lenne ahhoz, hogy hozzájussanak a lehető legmagasabb szintű oktatáshoz, valamint az egyértelmű vizsgafeltételekhez. Ezekben a kérdésekben továbbra is fontos megőrizni a hallgatók beleszólását, de ez már nem mondható el a dékáni és rektori kinevezések esetében - mutatott rá a professzor.

17 ezer felett jár a tiltakozó Facebook-csoport

A HÖOK elnöke felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a koncepció nem tenné lehetővé számukra az egyetem vezetőinek választásában való részvételt. Szerinte így az a helyzet állna elő, hogy a diákok szavazhatnának például az országgyűlési képviselőkre, de az általuk talán jobban is ismert rektorokra és dékánokra nem.

A múlt hét pénteken alakult Facebook-csoport oldalán a következő információk olvashatók:

"A Fidesz és az ókonzervatív KDNP meg akarja szüntetni a hallgatók beleszólását saját ügyeikbe. Megszűnne a hallgatók érdemi beleszólása a tanulmányi és vizsgaszabályzatba. Sőt az ösztöndíjakat eldöntő térítési és juttatási szabályzat kérdéseit is. Ez ellen tiltakozunk! Ezt a hallgatóknak még a Kádár rendszer alatt sikerült kivívni. Ha a Fidesz ezt megszünteti, azzal több mint húsz évet megy vissza az időben!

Ne írják elő kötelezően azt se, hogy egyetemek a hallgatóknak mindössze kétszer adnának lehetőséget egy tantárgy felvételére, és mindegyik esetben csak 2-2 alkalommal vizsgázhatnának. (Ez kiszolgáltatottabbá tesz számos - sokszor az egyetem mellett dolgozó - hallgatót. De a színvonal romlásához is vezethet, mert néhány intézmény nem mer majd tárgyakból buktatni)."

 

 edupress/eduline

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.