Immár második éve működik sikeresen a győri Széchenyi István Egyetemen az Audi Belső Égésű Motorok Tanszéke, melynek működését az egyetem és az Audi Hungária Motor Kft. közösen finanszírozza. A képzés az egyetemen a Járműmérnöki MSC (MA) részét képezi. Mint azt itt az oktatók elmondták, a cél az, hogy olyan mérnökök végezzenek a tanszék Belső Égésű Motorok szakirányán, akik egy modern motorfejlesztő -és gyártó vállalat specifikus igényeit messzemenőkig kielégítik.

Alapítvány és Audi-birodalom

A specifikus igények kielégítéséhez specifikus képzési formák is társulnak. Az egyik különlegesség, hogy a hallgatók nagyvállalathoz hasonló struktúrájú alapítványt hoznak létre, majd ezen belül dolgoznak – fejlesztenek. Igy a szűkebb szakmai területben történő elmerülés mellett a hallgatók megtanulnak magukért és csapatukért felelősséget vállalni – vallja oktatási szemléletében az Audi nevével fémjelzett intézmény.

Az első induló évfolyamon még csupán négy diák kezdett, a második évfolyamon már tíz hallgató folytatja tanulmányait. Ezek a számok azonban a jövőben minden bizonnyal növekedni fognak, hiszen egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható a leendő felvételizők részéről – állítják a tanszék munkatársai.

A nemzetközi cég és a győri egyetem nem csak a képzésben, de a kutatásban is együttműködik. Közösen finanszírozzák a jelenleg is zajló nagyszabású motorlabor beruházást, melynek elkészülte után, számos, hazánkban egyedülálló motorokhoz kapcsolódó kutatási projekt fog indulni.

Az itt végzettek elhelyezkedéséi lehetőségeiről a tanszéken elmondták, hogy nem akarják bilincsbe kötni a hallgatókat, nem elvárás, hogy a diploma után az Audinál dolgozzanak a fiatal szakemberek. Maga a tény viszont, hogy az Audi Hungária műszaki fejlesztésével komolyak a kapcsolataik, egy állásinterjún, vagy egy Audi gyakornoki állás elnyerésénél kimagaslóvá teszi az itt tanulók esélyeit. Egy külföldi ösztöndíjra, vagy gyakornoki állásra nem kevésbé, már csak a magyar és német nyelven folyó oktatás miatt is.

Az Audi mellesleg nem csupán a felsőfokú szakképzésben van jelen. Győrben idén ősszel nyílt meg a német cég által alapított Audi Hungaria Német Általános Iskola és Gimnázium, melyben negyvenhat magyar és négy német diák kezdte meg tanulmányait.

Cél az Euro-diploma

A MOL is egy hazai egyetemmel együttműködve igyekszik megoldani szakember-utánpótlásának egy részét. Az olajipari cég tavaly szeptemberben hozta létre a veszprémi Pannon Egyetemmel közösen az Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszéket, ezen belül pedig az Ásványolaj- és Petrolkémiai Mester Szakirányt.
Bár az intézet a különböző tárgyak oktatásával részt vállal az általános vegyészmérnökképzésben is, elsősorban a kőolaj-feldolgozás és a petrolkémia területeit oktatják. Új területként pedig egyre sikeresebb az oktatásban és a kutatásban az alternatív üzemanyagok fejlesztése.

A Magyarországon egyedülálló képzéssel az intézet a bachelor, a master és a PhD programokban is részt vállal, szakirányú képzését a brit Vegyészmérnöki Kamara is akkreditálta. A tanszék hallgatói alapos vegyészmérnöki, speciális szénhidrogénipari ismereteikkel jó esélyekkel indulnak külföldön is, sőt az akkreditáció miatt már tanulmányaik alatt tagjai lehetnek a brit Kamarának, a végzettek könnyen megszerezhetik az Euro-diplomát is.

Kelendő a Bosch – technikus?

A multik azonban nem csupán a felsőoktatásra koncentrálnak, megfelelő munkaerőforrást a szakközépiskolai képzésben is ki tudnak nevelni.

A gépjármű- és ipari - épület technológia területén elektrotechnikai termékeket előállító Bosch – magyar leányvállalata a Bosch Csoport Magyarország - a szakképzésben lát fantáziát. A német cég a gyakorlati képzésben jelenleg három szakképző intézettel működik együtt. Bár itt is közösen finanszíroz az iskolák és a multi, a Bosch támogatása nélkül valószínűleg nem tudnának korszerű berendezéseken gyakorolni a technikus palánták.

„A három középiskolából összesen 5 csoport heti 1-3 napot tölt a cégnél - mondja Fluck Benedek a Bosch Csoport Magyarország humánerőforrás igazgatója. „Minden középiskolásnak tanítunk elektrotechnika méréseket, forrasztási ismereteket illetve elektronika alapméréseket és gyakorlatot. Az itt tanulókat nagy valószínűséggel fel is vesszük a későbbiekben a céghez” – teszi hozzá az igazgató.

A mechatronikai műszerész szakot (ami három területet foglal magába: gépészmérnök, villamosmérnök, informatikus) a hatvani Damjanich János Szakközépiskolában oktatják, ipari elektronikai képzést pedig az aszódi Petőfi Sándor Gépészeti-, valamint a gyöngyösi Vak Bottyán Szakközépiskolában tanítanak. A diákok az úgynevezett technikusi évben hetente több napot töltenek szakmai gyakorlaton a cégnél.

A diákokkal minden esetben tanulószerződést kötnek, így biztosítják számukra a törvényben előírtaknak megfelelően a pénzbeli minimumjuttatást – mely Fluck elmondása szerint jóval több, mint alapesetben- munkaköpenyt és étkezési hozzájárulást. Az elmúlt években átlagosan 50-60 tanuló teljesített a Bosch-nál szakmai gyakorlatot.

Az óriáscégek a válság ellenére is hatalmas összegeket költenek oktatásra, kutatásra és fejlesztésre. A Bosch világszerte körülbelül hatezer tanuló gyakorlati képzésében vállal szerepet, 2009-ben pedig a Mol tanszék megalapításakor a magyar olajcég vezérigazgatója kijelentette, hogy évente a velük kapcsolatban álló egyetemek kutatás-fejlesztésére közel 500 millió forintot fordítanak.

Schäffer Dániel

eduline