Miközben a diákok számára elvesztegetett időt, bizonytalan jövőt és esetleges adósságokat jelent, ha kimaradnak az egyetemekről, főiskolákról, az adófizetők számára milliárdokba kerül, ha valaki elkezdi, ám nem fejezi be felsőfokú tanulmányait - vált ismertté egy amerikai kutatóintézet legfrissebb jelentéséből.
A nonprofit American Institutes for Research (AIR) kormányzati adatok elemzése alapján kimutatta, hogy 2003 és 2008 között a szövetségi államok 6,2 milliárd dollárral (1200 milliárd forint) támogatták olyan diákok oktatását, akik az első év után kiestek az egyetemekről. A szövetségi kormány 1,5 milliárd dollár (295 milliárd forint), az államok pedig 1,4 milliárd dollár (287 milliárd forint) támogatásban részesített olyan diákokat, akik soha nem kezdték el a második évfolyamot a tanintézetekben.
Miközben az Obama-kormány és magánalapítványok azon fáradoznak, hogy minél több diák számára tegyék elérhetővé legalább a főiskolai diploma megszerzését, ezek az adatok jó munícióval szolgálnak bírálóiknak, akik úgy vélik, túlságosan sok diák tanul a főiskolákon, túl sok adófizetői pénzt elvesztegetve. Az első év után kimaradó diákok oktatásának költségei a szövetségi államok felsőoktatási költségeinek 2-8 százalékára rúgnak. A jelentés azért a szövetségi államokat vizsgálta leginkább, mivel azok biztosítják a felsőoktatási költségek túlnyomó részét - magyarázta Mark Schneider, az AIR alelnöke, az oktatási tárca oktatási statisztika nemzeti központjának korábbi vezetője.mti
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
