Nagy-Britanniában már hónapok óta húzódik arról a vita, hogy hogyan lehetne az egyre komolyabb finanszírozási problémákkal küzdő felsőoktatást helyrebillenteni és plusz pénzt pumpálni a rendszerbe. Az egyik -egyszerűbb, de drasztikusabb- út a tandíjak megemelése, a másik körvonalazódó lehetőség az úgynevezett „diplomaadó” bevezetése.
A diplomaadó lényegében azt jelentené, hogy a diákoknak nem, vagy csak csökkentett tandíjat kellene fizetnie az egyetemeken, és csak az elhelyezkedésük után kellene törleszteniük a korábbi költségeket. Ennek az adónak az összege valahol az éves fizetés 0,5-1,5 százaléka között lenne, és a diploma megszerzését követő 20 évre szólna a fizetési kötelezettség. (A másik megoldási javaslatról, vagyis a tandíjak drasztikus megemeléséről korábban írtunk.)
Az új adónem bevezetését többek között a brit miniszterelnök-helyettes, Nick Clegg is támogatja, de a szakértők szerint a koncepció kidolgozatlan, és ebben a formában biztosan keresztülvihetetlen. A kritikusok egyik legfőbb érve az, hogy a diplomások adójával pont azokat sújtanák, akik a jók közé tartoznak, vagyis sikeresen befejezik a tanulmányaikat és elhelyezkednek, hiszen azok a tanulók akik kibuknak vagy ösztántukból abbahagyják a tanulmányaikat nem fizetnének semmit. Az is homályos egyelőre, hogy mi lenne a helyzet a külföldi diákok esetében, illetve hogyan hajtanák be az adót azokon a pályakezdőkön akik a tanulmányaik után más országokba mennének dolgozni.
A politikai ellenzék szerint az igazán súlyos következmények ráadásul csak hosszabb távon jelentkeznének, hiszen a diplomások "agyelszívása "mellett a későbbi adókötelezettségektől való félelem sokakat eltántoríthat a felsőoktatástól. Legrosszabb esetben az is előfordulhat, hogy a pályakezdők adóját a munkáltatók egyfajta pluszjuttatásként tömegesen átvállalják, ami viszont később negatívan befolyásolja az ő elhelyezkedési esélyeiket. Arról nem is beszélve, hogy az átmeneti időszakban, amíg folyik az oktatás, de nincs bevétel a másik oldalon a költségeket teljes egészében az államnak - vagyis az adófizetőknek- kell állnia.
Krisztina O'Brien
LondonA sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
