Nagy-Britanniában már hónapok óta húzódik arról a vita, hogy hogyan lehetne az egyre komolyabb finanszírozási problémákkal küzdő felsőoktatást helyrebillenteni és plusz pénzt pumpálni a rendszerbe. Az egyik -egyszerűbb, de drasztikusabb- út a tandíjak megemelése, a másik körvonalazódó lehetőség az úgynevezett „diplomaadó” bevezetése.
A diplomaadó lényegében azt jelentené, hogy a diákoknak nem, vagy csak csökkentett tandíjat kellene fizetnie az egyetemeken, és csak az elhelyezkedésük után kellene törleszteniük a korábbi költségeket. Ennek az adónak az összege valahol az éves fizetés 0,5-1,5 százaléka között lenne, és a diploma megszerzését követő 20 évre szólna a fizetési kötelezettség. (A másik megoldási javaslatról, vagyis a tandíjak drasztikus megemeléséről korábban írtunk.)
Az új adónem bevezetését többek között a brit miniszterelnök-helyettes, Nick Clegg is támogatja, de a szakértők szerint a koncepció kidolgozatlan, és ebben a formában biztosan keresztülvihetetlen. A kritikusok egyik legfőbb érve az, hogy a diplomások adójával pont azokat sújtanák, akik a jók közé tartoznak, vagyis sikeresen befejezik a tanulmányaikat és elhelyezkednek, hiszen azok a tanulók akik kibuknak vagy ösztántukból abbahagyják a tanulmányaikat nem fizetnének semmit. Az is homályos egyelőre, hogy mi lenne a helyzet a külföldi diákok esetében, illetve hogyan hajtanák be az adót azokon a pályakezdőkön akik a tanulmányaik után más országokba mennének dolgozni.
A politikai ellenzék szerint az igazán súlyos következmények ráadásul csak hosszabb távon jelentkeznének, hiszen a diplomások "agyelszívása "mellett a későbbi adókötelezettségektől való félelem sokakat eltántoríthat a felsőoktatástól. Legrosszabb esetben az is előfordulhat, hogy a pályakezdők adóját a munkáltatók egyfajta pluszjuttatásként tömegesen átvállalják, ami viszont később negatívan befolyásolja az ő elhelyezkedési esélyeiket. Arról nem is beszélve, hogy az átmeneti időszakban, amíg folyik az oktatás, de nincs bevétel a másik oldalon a költségeket teljes egészében az államnak - vagyis az adófizetőknek- kell állnia.
Krisztina O'Brien
LondonA nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
