Nagy-Britanniában már hónapok óta húzódik arról a vita, hogy hogyan lehetne az egyre komolyabb finanszírozási problémákkal küzdő felsőoktatást helyrebillenteni és plusz pénzt pumpálni a rendszerbe. Az egyik -egyszerűbb, de drasztikusabb- út a tandíjak megemelése, a másik körvonalazódó lehetőség az úgynevezett „diplomaadó” bevezetése.
A diplomaadó lényegében azt jelentené, hogy a diákoknak nem, vagy csak csökkentett tandíjat kellene fizetnie az egyetemeken, és csak az elhelyezkedésük után kellene törleszteniük a korábbi költségeket. Ennek az adónak az összege valahol az éves fizetés 0,5-1,5 százaléka között lenne, és a diploma megszerzését követő 20 évre szólna a fizetési kötelezettség. (A másik megoldási javaslatról, vagyis a tandíjak drasztikus megemeléséről korábban írtunk.)
Az új adónem bevezetését többek között a brit miniszterelnök-helyettes, Nick Clegg is támogatja, de a szakértők szerint a koncepció kidolgozatlan, és ebben a formában biztosan keresztülvihetetlen. A kritikusok egyik legfőbb érve az, hogy a diplomások adójával pont azokat sújtanák, akik a jók közé tartoznak, vagyis sikeresen befejezik a tanulmányaikat és elhelyezkednek, hiszen azok a tanulók akik kibuknak vagy ösztántukból abbahagyják a tanulmányaikat nem fizetnének semmit. Az is homályos egyelőre, hogy mi lenne a helyzet a külföldi diákok esetében, illetve hogyan hajtanák be az adót azokon a pályakezdőkön akik a tanulmányaik után más országokba mennének dolgozni.
A politikai ellenzék szerint az igazán súlyos következmények ráadásul csak hosszabb távon jelentkeznének, hiszen a diplomások "agyelszívása "mellett a későbbi adókötelezettségektől való félelem sokakat eltántoríthat a felsőoktatástól. Legrosszabb esetben az is előfordulhat, hogy a pályakezdők adóját a munkáltatók egyfajta pluszjuttatásként tömegesen átvállalják, ami viszont később negatívan befolyásolja az ő elhelyezkedési esélyeiket. Arról nem is beszélve, hogy az átmeneti időszakban, amíg folyik az oktatás, de nincs bevétel a másik oldalon a költségeket teljes egészében az államnak - vagyis az adófizetőknek- kell állnia.
Krisztina O'Brien
LondonKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
