Kiosztották a Harvardon az idei anti-Nóbel díjakat

Denevérek "franciacsókolódzásáért", bálnatakony gyűjtéséért és más, hasonlóan fontos tudományos eredményekért adták át az idén az anti-Nobel-díjakat.

  • Eduline

A mostani volt a 20. citromdíjkiosztás az ironikus elismerés történetében. A gála csütörtökön este volt és ahogy mindig, a Harvard Egyetemen, az Egyesült Államok leghíresebb felsőoktatási intézményében. Az egész procedúra szellemi atyja Marc Abrahams, aki 1991-ban alapította a díjat humor által vezérelve, ám olyan tudósok számára, akik nem a humor által vezérelve kutatnak, hanem nagyon is komolyan veszik dolgukat. A citrom-Nobeleket valódi Nobel-díjasok adják át, de az előbbiekhez nem jár pénzjutalom, sőt, még útiköltségét is a díjazottnak kell állnia.

Az idei díjazottak mezőnyéből kiemelkedik egy kínai-brit tudóscsapat, amely végre dokumentálta, hogy a gyümölcsevő denevérek körében is dívik a felláció, méghozzá rendszeresen. Ez azért hatalmas jelentőségű, mert a denevéreknek köszönhetően az emberiség nincs egyedül az orális szexuális aktus eme formjával. A denevéreken kívül más állatot nem sikerült ilyen szextetten érni - eddig. A csapat a biológiai anti-Nobelt kapta.

A mérnök kategóriában mexikói-brit csapat nyert, ők a bálnatakonygyűjtés távirányítású helikopteres megoldásáért kapták a citromdíjat. Elképzelésük szerint a helikoptert a kiszemelt bálna fölé kell irányítani, ott lebegtetni, megvárni, hogy "tüsszentsen" az állat, majd a helikopter alján lévő petricsészébe repült váladékot hazafuvarozni és máris lehet vizsgálgatni, hogy beteg-e a bálna.

Így néz ki a díj, a kép a 2007-es átadáson készült

A fizikai anti-Nobel új-zélandiaknak jutott. Bebizonyították, hogy az ember kevesebbszer vágódik el jégen, ha cipőjére zoknit húz.

Az orvosi díjat egy holland tudóspáros kapta, ők azt állítják, hogy az asztma kezelhető hullámvasutazással, legalábbis enyhítők vele rohamai.

Díjat kapott egy olasz csapat is. Matematikával bizonyították be, hogy hatékonyabban működhetnének a vállalatok, ha találomra léptetnék elő dolgozóikat.

Az ünnepséget - ahogy mindig - Marc Abrahams fejezte be hagyományos mondatával: "Ha ma nem kaptál anti-Nobelt, sok szerencsét jövőre, de ha kaptál, akkor még többet."

 

Tavaly egyebek közt gázálarccá átalakítható melltartóért, a teli és üres sörösüvegek ütéserősségi különbségének kocsmai elemzéséért, tequilából készített gyémántért kaptak díjakat kutatók, továbbá annak kimutatásáért, hogy a névtelen tehenek kevesebbet tejelnek, mint azok a marhák, melyeknek nevük is van.

A leghírhedtebbé azonban az irodalmi anti-Nobel vált a világban: ír rendőrök kapták, amiért vagy félszázszor bírságolták meg a lengyel Vezetői Engedélyt. (A tévedést az okozta, hogy a lengyel jogosítványokban a jobb felső sarokban virít a felirat: Vezetői Engedély = Pravo Jazdy. A rendőrök meg mindig azt hitték, ez a szabálysértő neve. Töltötték is ki szorgosan Vezetői Engedély névre a bírságcetliket, ám egy lengyelt sem hívtak így az érintettek közül, ezért mindegyikük megúszta a dolgot, az ír rendőrök pedig már-már fantomnak hitték a Pravo Jazdyt, aki állandóan változtatja a lakcímét: mindegyik megbírságolt lengyel máshol lakott.)

 

mti

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.