A kopipészt kora: összelopkodott gondolatok az egyetemeken

A digitális kor elmossa a plágium határait - olvasható a New York Times oktatási oldalán. Az interneten nevelkedett egyetemisták döntő hányada nincs tisztában azzal, hogy mikor és mivel követi el a szerzői jogok megsértését. A világháló azonban nem csak a "csalóknak", hanem leleplezőiknek is hathatós segítséget nyújt.

  • Eduline

Az egyik amerikai egyetem diákjának házidolgozatában több lila színű paragrafus is éktelenkedett, mikor benyújtotta azt. A lila sorok (egy speciális szoftver segítségével) azt jelezték, hogy a szerző változtatás nélkül átemelt gondolatokat egy már létező írásból. Mikor tanára felelősségre vonta emiatt, a diák meg sem próbált védekezni, épp ellenkezőleg: tudni szerette volna, hogyan változtathatná a lila színt feketére.

Egy másik diák hosszú bekezdéseket emelt át dolgozatába a Wikipédiából, forrás megjelölés nélkül. Később pedig úgy védekezett: eszébe sem jutott, hogy a Wikipédiát idézni kéne, hiszen a rajta lévő tartalom már mindannyiunk kollektív tudásának része.

A "kopi-pészt" korát éljük

Az elmúlt évtizedben a professzorok többsége úgy lépett fel a plagizálás ellen, hogy megdorgálta hallgatóit: tessék tiszteletben tartani, ami a másé, és tessék betartani az idézés és forrás megjelölés formai követelményeit. Ez a szelíd eljárás többé-kevésbé működött is  egészen a közelmúltig. Mára azonban elérkeztünk odáig, hogy a hallgatók jelentős része nem is sejti: helytelenül cselekszik akkor, amikor más gondolatait és mondatait használja sajátjaként.

Az Internet korának egyik nagy problémája, hogy a korlátlan adatforgalom és információ áramlás folyományaként súlyos támadásnak vannak kitéve olyan alap értékek, mint az intellektuális tulajdon, a szerzői jog, vagy az eredetiség - kommentálja a lopásról szóló eseteket a New York Times, majd hozzá teszi: A copy-paste kézenfekvő lehetősége csak a kisebbik rossz. A nagyobb baj az, hogy a fájl-megosztó oldalakon, Wikipédián és Web-linkingen felnőtt fiatalok már egészen másképp értelmezik a szerzőség, illetve a művek egyedülállóságának fogalmát. "Régen, mikor a vizsgaidőszak alatt mindenki könyvtárba járt, sokkal egyértelműbb volt, hogy a könyv, amit a kezedben fogsz nem a tiéd" - mondja egy kreatív írást tanító amerikai professzor. "Online viszont mindent könnyedén a sajátodnak érezhetsz."

"Van egy olyan generációnk, amelyik úgy nőtt fel, hogy az információ csak úgy szerző nélkül lóg a kiber-térben" - mondja Teresa Fishman, a Clemson University tanára. Éppen ezért a professzorok nagy többsége azon van, hogy megpróbálja megérteni az okokat és orvosolni a következményeket. Ugyanakkor viszont elkerülhetetlenné vált az is, hogy lépéseket tegyenek a sajnálatos módon terjedő jelenség megfékezése érdekében. (Egy 2006-tól 2010-ig tartó átfogó vizsgálat kimutatta ugyanis, hogy a felmérésben részt vevő 14.000 amerikai egyetemi hallgató mintegy 40 százaléka követett el kisebb-nagyobb átemeléseket a dolgozat írások során.)

Egy régi módszer

Kém-szoftverek és előkészítő szemináriumok

Nem sokkal rózsásabb a helyzet a magyar felsőoktatásban sem. "A bölcsészek kicsit jobb helyzetben vannak ezen a téren" - vélekedik a német-orosz szakos Rita. "Nekünk rögtön az első szemeszterben kötelező óra volt az akadémiai ismeretek, ami pont ezekkel a dolgokkal foglalkozott. Itt mindenkinek a fejébe verték, hogy szigorú szabályok szerint kell idéznünk, és ízléstelen, sőt büntetendő dolgot követünk el, ha nem így teszünk." A tanárok közül is sokan vélik úgy, hogy mivel tanulmányai során minden egyetemistának írnia kell valamennyi dolgozatot, kézen fekvő lenne, ha nem csak a bölcsészeknek tartanának hasonló szemináriumokat, hanem mindenkit kiokosítnának az alapokat illetően. "Az egyik ismerősöm például Angliában tanult közgazdaságtant, és nekik is volt ilyen órájuk" - mondja Rita.

Valami mégsem stimmel azonban, hiszen világszerte egyre több pénzt és energiát fektetnek a plágium-ellenőrző szoftverek fejlesztésébe. Az Egyesült Államokban több internetes cég is szakosodott a témára. A legnagyobb Turnitin.com például az egyetemek kilencven százalékával szerződéses viszonyban áll, és naponta több tízezezer dolgozatott futtat át a rendszeren, plágiumra utaló jeleket keresve.

A történetnek azonban nincs még vége a kereső szoftverek bevetésével. További etikai kérdéseket vet fel ugyanis, hogy az iskoláknak és tanároknak joguk van-e automatikusan ellenőrizni, illetve tárolni a rendszerben a hallgatók szellemi termékeit, azok hozzájárulása nélkül. Hiszen ez az eljárás - túl azon, hogy szintén feszegeti a szerzői jogi határokat - ab start feltételezi a csalást, minden egyes dolgozat író esetében.

Kanaki Anna - eduline

Hozzászólások

Az iskola mindent mérni akar – csak éppen a tanulás lényegét nem tudja

Bár az iskola mint intézmény már nagyon régóta velünk van, meglepően meglehetősen rövid múltra tekint vissza az a törekvés, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk: tulajdonképpen mit is tesz az iskola a gyerekekkel. Az évszázadok során számtalan nevelési elmélet és a legkülönbözőbb iskolatípusok jöttek létre, a tanulás alapvető természetéről alkotott képünk mégis gyakran tévutakra tévedt. Vélemény.

Lannert Judit: Rugalmasabb napkezdés, hosszabb szünetek és több mozgás jöhet az alsó tagozatokban szeptembertől

Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu