Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem is bekerült a világ legjobb egyetemei közé

Egy sanghaji egyetemi rangsor a Harvardot, a Forbes csak az egyesült államokbeli felsőoktatási intézményeket tartalmazó összeállítása pedig egy massachusettsi kis magánfőiskolát nevez meg a legjobbnak. A világ ötszáz legjobb egyetemét rangsoroló Shanghai Jiao Tong University listáján 154 amerikai, 38 egyesült királysági, 25 japán, 39 német, 23 kanadai, 22 francia, 17 ausztrál egyetem található meg.

  • Edupress
A sanghaji lista első tíz egyeteme között csupán kettő európai: a Cambridge és az Oxford, miközben az első három helyet a Harvard, a kaliforniai intézmény és a Stanford érdemelte ki. Az 500-as listán 154 amerikai, 38 Egyesült Királysági, 25 japán, 39 német, 23 kanadai, 22 francia, 17 ausztrál egyetem található meg. Nem szerepel azonban a listán romániai intézmény, miközben hazánkból az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem is bekerült a legjobbak közé.

A Forbes.com által összeállított felsőoktatási rangsorban a mintegy 2200 diákot számláló Williams College végzett az első helyen, a második a Princeton, a harmadik pedig a szintén Massachusetts állambeli Amherst College lett. A kizárólag egyesült államokbeli intézményeket vizsgáló rangsorban a Harvard csak a nyolcadik helyet szerezte meg.

A Forbes és a washingtoni Center for College Affordability and Productivity a tandíjat, a végzett hallgatók fizetéseit és a diákok tapasztalatait figyelembe véve állította össze a listát immár harmadik alkalommal. Megvizsgálták továbbá, hogy az egyes intézmények hány tanára, illetve diákja kapott Rhodes-ösztöndíjat vagy Nobel-díjat. David Ewalt, a Forbes szerkesztője elmondta: azok az intézmények szerepeltek a legjobban, melyekben kis létszámú csoportokban folyik az oktatás, illetve a diákokat sem terhelik agyon a diákhitellel.

edupress
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.