„Humánmenedzsment szakirányt választottam, kétéves képzést. Van már egy főiskolai diplomám, de azzal nem megyek semmire”- meséli a 25 éves Anikó, aki az egyik vidéki egyetemen tanul tovább. Mint mondja, neki mindegy, hogy a munkáltatók körében milyen az intézmény híre, a lényeg, hogy leendő főnökének fel tudja mutatni az egyetemi végzettséget igazoló papírt.
Idén 140 ezren szeretnének bejutni valamely felsőoktatási intézménybe, 13 ezerrel többen, mint tavaly – derül ki az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) összegzéséből. Közülük 93 ezren alapképzésre, majdnem 11 ezren pedig osztatlan, egységes képzésre jelentkeztek első helyen. A mesterképzést választók száma megközelíti a 25 ezret. Idén is többszörös a túljelentkezés - 118 ezren pályáznak - az államilag finanszírozott helyekre, ám szeptemberben csak 56 ezer diák kezdheti meg felsőfokú tanulmányait ilyen formában.
A jelentkezők körében idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem a legnépszerűbb, összesen 26 852-en szeretnének bekerülni: több mint 15 ezren első helyen jelölték meg az intézmény valamely karát. A Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem fej-fej mellett a második, illetve a harmadik helyen áll: előbbibe 19 200-en, utóbbiba 19 035-en szeretnének felvételt nyerni. Ezt követi a Pécsi Tudományegyetem – a negyedik helyen, csakúgy, mint tavaly -, ahova 17 307-en vágynak. A Budapesti Gazdasági Főiskolára 14 817 jelentkezési lap érkezett, míg a gödöllői Szent István Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem több mint 13 500 továbbtanulni vágyót vonz. (Az egykori „Közgáz” az első helyes jelentkezéseket tekintve idén is az ötödik legnépszerűbb felsőoktatási intézmény a diákok körében). Nyolcadik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, ahova több mint 12 ezren pályáznak. Ezt követi a Nyugat-magyarországi Egyetem 9528, és a Miskolci Egyetem 8356 jelentkezővel.
A teljes listát és elemzést elolvashatod a
hvg.hu karrier rovatában
.
