Spanyolország a legnépszerűbb az Erasmus-os diákok között

Rekordszámú európai diák élt tavaly az Erasmus-program kínálta azon lehetőséggel, hogy uniós támogatással külföldön folytassa felsőfokú tanulmányai egy részét, illetve külföldi vállalatoknál szerezzen szakmai gyakorlatot - derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett statisztikai adatokból.

  • Eduline
A 2008-2009-es tanévben 198 600-an vettek részt az Erasmus-programban, amely a 27 EU-tagország mellett Izlandra, Liechtensteinre, Norvégiára és Törökországra terjed ki. Az előző tanévhez képest 8,7 százalékkal voltak többen, s 1987-es indítása óta eddig több mint kétmillió európai fiatal volt valamilyen Erasmus-támogatás kedvezményezettje. A jelenlegi helyzet alapján elmondható, hogy az európai diákok mintegy 4 százaléka részesül Erasmus-ösztöndíjban valamikor a tanulmányai során.

Tavaly jelentős növekedés mutatkozott a vállalati szakmai gyakorlatok számában, ami már 30 400 főt érintett. Ugyanakkor a túlnyomó többség - 168 200 fő - átlagosan hat hónapos felsőfokú részképzésben részesült külföldön. A vállalati szakmai gyakorlat lehetősége csak 2007 óta adott az Erasmus-program keretében.

Az összességében 8,7 százalékkal több kedvezményezett számára a költségkeret 12 százalékkal emelkedett, ami azt eredményezte, hogy az átlagosan folyósított havi ösztöndíj összege 255 euróról 272 euróra nőtt. Az Erasmus révén csereprogramokat is támogatnak felsőoktatási intézmények között. A 2008-2009-es tanévben 28 600 tanár kapott támogatást külföldi oktatási tevékenységhez, illetve a felsőoktatási intézmények dolgozói közül 7700 fő vehetett részt Erasmus által támogatott külföldi továbbképzésben.

A legtöbb részképzéses diák Franciaországból, Németországból, illetve Spanyolországból utazott külföldi egyetemekre. A célországok tekintetében is ez a három ország áll az élen, eltérő sorrendben: az első Spanyolország, amelyet Franciaország és Németország követ. A felsőfokú tanulmányokat folytató diákok összlétszámához képest azonban Luxemburgból vették igénybe a legnagyobb arányban az Erasmus-program lehetőségeit: a luxemburgi diákok 15,5 százaléka részesült külföldi részképzésben. Ezután alaposan leszakadva következik Liechtenstein (3 százalék), Ausztria (1,9 százalék) és a Cseh Köztársaság (1,7 százalék). Magyarország tekintetében ez a mutató 0,94 százalék volt.

 

mti

 

Hozzászólások

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

„A pedagógusokat olyan értékeléssel kell támogatni, ami visszajelzést ad, de nem bélyegez meg” – ezt üzente pedagógusnapon Lannert Judit

Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.

Vitézy Dávid: több ezer új kollégiumi férőhely épülhet az uniós pénzekből

Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.

Még ennél is jobban kihasználná a rakpart lehetőségeit a Fővárosi Diákközgyűlés

Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.