Spanyolország a legnépszerűbb az Erasmus-os diákok között

Rekordszámú európai diák élt tavaly az Erasmus-program kínálta azon lehetőséggel, hogy uniós támogatással külföldön folytassa felsőfokú tanulmányai egy részét, illetve külföldi vállalatoknál szerezzen szakmai gyakorlatot - derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett statisztikai adatokból.

  • Eduline
A 2008-2009-es tanévben 198 600-an vettek részt az Erasmus-programban, amely a 27 EU-tagország mellett Izlandra, Liechtensteinre, Norvégiára és Törökországra terjed ki. Az előző tanévhez képest 8,7 százalékkal voltak többen, s 1987-es indítása óta eddig több mint kétmillió európai fiatal volt valamilyen Erasmus-támogatás kedvezményezettje. A jelenlegi helyzet alapján elmondható, hogy az európai diákok mintegy 4 százaléka részesül Erasmus-ösztöndíjban valamikor a tanulmányai során.

Tavaly jelentős növekedés mutatkozott a vállalati szakmai gyakorlatok számában, ami már 30 400 főt érintett. Ugyanakkor a túlnyomó többség - 168 200 fő - átlagosan hat hónapos felsőfokú részképzésben részesült külföldön. A vállalati szakmai gyakorlat lehetősége csak 2007 óta adott az Erasmus-program keretében.

Az összességében 8,7 százalékkal több kedvezményezett számára a költségkeret 12 százalékkal emelkedett, ami azt eredményezte, hogy az átlagosan folyósított havi ösztöndíj összege 255 euróról 272 euróra nőtt. Az Erasmus révén csereprogramokat is támogatnak felsőoktatási intézmények között. A 2008-2009-es tanévben 28 600 tanár kapott támogatást külföldi oktatási tevékenységhez, illetve a felsőoktatási intézmények dolgozói közül 7700 fő vehetett részt Erasmus által támogatott külföldi továbbképzésben.

A legtöbb részképzéses diák Franciaországból, Németországból, illetve Spanyolországból utazott külföldi egyetemekre. A célországok tekintetében is ez a három ország áll az élen, eltérő sorrendben: az első Spanyolország, amelyet Franciaország és Németország követ. A felsőfokú tanulmányokat folytató diákok összlétszámához képest azonban Luxemburgból vették igénybe a legnagyobb arányban az Erasmus-program lehetőségeit: a luxemburgi diákok 15,5 százaléka részesült külföldi részképzésben. Ezután alaposan leszakadva következik Liechtenstein (3 százalék), Ausztria (1,9 százalék) és a Cseh Köztársaság (1,7 százalék). Magyarország tekintetében ez a mutató 0,94 százalék volt.

 

mti

 

Hozzászólások

Mi lesz az érettségizőkkel, ha sztrájkolnak a tanárok? – a köznevelési törvényről vitáztak a parlamentben

A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Mi a baj a 8 osztályos általános iskolával, és mi jöhet helyette?

A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.