Spanyolország a legnépszerűbb az Erasmus-os diákok között

Rekordszámú európai diák élt tavaly az Erasmus-program kínálta azon lehetőséggel, hogy uniós támogatással külföldön folytassa felsőfokú tanulmányai egy részét, illetve külföldi vállalatoknál szerezzen szakmai gyakorlatot - derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett statisztikai adatokból.

  • Eduline

A 2008-2009-es tanévben 198 600-an vettek részt az Erasmus-programban, amely a 27 EU-tagország mellett Izlandra, Liechtensteinre, Norvégiára és Törökországra terjed ki. Az előző tanévhez képest 8,7 százalékkal voltak többen, s 1987-es indítása óta eddig több mint kétmillió európai fiatal volt valamilyen Erasmus-támogatás kedvezményezettje. A jelenlegi helyzet alapján elmondható, hogy az európai diákok mintegy 4 százaléka részesül Erasmus-ösztöndíjban valamikor a tanulmányai során.

Tavaly jelentős növekedés mutatkozott a vállalati szakmai gyakorlatok számában, ami már 30 400 főt érintett. Ugyanakkor a túlnyomó többség - 168 200 fő - átlagosan hat hónapos felsőfokú részképzésben részesült külföldön. A vállalati szakmai gyakorlat lehetősége csak 2007 óta adott az Erasmus-program keretében.

Az összességében 8,7 százalékkal több kedvezményezett számára a költségkeret 12 százalékkal emelkedett, ami azt eredményezte, hogy az átlagosan folyósított havi ösztöndíj összege 255 euróról 272 euróra nőtt. Az Erasmus révén csereprogramokat is támogatnak felsőoktatási intézmények között. A 2008-2009-es tanévben 28 600 tanár kapott támogatást külföldi oktatási tevékenységhez, illetve a felsőoktatási intézmények dolgozói közül 7700 fő vehetett részt Erasmus által támogatott külföldi továbbképzésben.

A legtöbb részképzéses diák Franciaországból, Németországból, illetve Spanyolországból utazott külföldi egyetemekre. A célországok tekintetében is ez a három ország áll az élen, eltérő sorrendben: az első Spanyolország, amelyet Franciaország és Németország követ. A felsőfokú tanulmányokat folytató diákok összlétszámához képest azonban Luxemburgból vették igénybe a legnagyobb arányban az Erasmus-program lehetőségeit: a luxemburgi diákok 15,5 százaléka részesült külföldi részképzésben. Ezután alaposan leszakadva következik Liechtenstein (3 százalék), Ausztria (1,9 százalék) és a Cseh Köztársaság (1,7 százalék). Magyarország tekintetében ez a mutató 0,94 százalék volt.

 

mti

 

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.