Diplomás pályakezdők: 3,6 hónap alatt el lehet helyezkedni

Átlagosan 3,6 hónap alatt találnak munkát a frissen végzettek, nem igaz, hogy diplomás munkanélkülieket képeznek Magyarországon, hogy oklevéllel csak hosszú idő után lehet állást találni - derül ki a Diplomás pályakövetés elnevezésű vizsgálat adataiból, írta a Népszabadság.

  • Eduline

A lap csütörtöki számában ismertetett vizsgálat során csaknem ötezer, 2007-ben végzett friss diplomást kérdeztek meg 2010 tavaszán az oklevelük megszerzése óta eltelt időszakban szerzett tapasztalataikról.

A végzetteknek mindössze 1,7 százaléka nem talált munkát a 2007-es diplomázása óta. Negyven százalékuk már az államvizsga idején dolgozott, több mint felük (53,5 százalék) pedig a diploma megszerzése után keresett és talált is állást. Harmaduk (35,4 százalékuk) már az első hónapban – lényegében rögtön a diplomázás után – munkába állhatott. További 19 százalékuk kettő, 17 százalékuk három hónap alatt talált munkát. Alig negyedüknek kellett négy vagy több hónapot várnia a munkába lépésre.

A kutatás szerint a gyakran „túlképzésesként” emlegetett a bölcsész, valamint a jogászdiplomával sem kellett sokat várni egy állásra, sőt: ezeken a pályákon az átlagosnál rövidebb, míg a természettudományi területen jóval több idő kell az első állás megszerzéséhez.

mti
Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.