Magyar professzor kapta meg idén a Jean Monnet-díjat

Palánkai Tibor, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora érdemelte ki a 2010-es Jean Monnet-díjat az európai integrációval kapcsolatos kutatásaiért, és az ahhoz kapcsolódó ismeretek oktatásában vállalt munkájáért . Palánkai professzor tevékenységének köszönhetően mára több mint 250-en oktatják szerte az országban az európai integrációs ismereteket - hangsúlyozta ki Andrulla Vasziliu oktatási-kulturális EU-biztos, Brüsszelben.

  • Edupress
A 2010-es Jean Monnet-díj, vagyis az "Európa Atyjáról" elnevezett kitüntetés odaítélésekor a választás Palánkai Tiborra, a Corvinus egyetem európai tanulmányokkal foglalkozó központjának vezetőjére esett - jelentette be Andrulla Vasziliu, a brüsszeli konferencia keddi nyitónapján. Beszédében Vasziliu kiemelte azt is, hogy amikor 1993-ban a magyar egyetemek is csatlakozhattak a Jean Monnet Programhoz, Palánkai Tibort bízták meg a program irányításával Magyarországon.

Hazájában úttörő volt az európai ismeretek oktatásában, érdemeit mutatja, hogy amíg az 1990-es évek elején még csak pár tucat magyar szakértője volt az európai integrációnak, addig mára több mint 250-en oktatják az országban az ilyen irányú ismereteket. Ebben nagy érdemei vannak Palánkai professzornak, és az ő dinamizmusának - emelte ki az EU-biztos.

Idén fontosnak tartották, hogy a díjazott egy az unióhoz újonnan csatlakozott országból kerüljön ki, mivel elismerésüket akarták kifejezni azok iránt, akik tudományos munkásságukkal jelentősen hozzájárultak hazájuk uniós csatlakozásához, az EU bővítéséhez - mondta el Andrulla Vasziliu.A Jean Monnet Program keretében kétévente rendezik meg a brüsszeli konferenciát, melyen az európai integráció időszerű kérdéseit vitatják meg a tudományos világ és a civil társadalom képviselői a politikai élet szereplőivel. A kitüntetést azoknak ítélik oda, akik az európai integrációval kapcsolatos kutatásaikkal, és az ismeretek oktatásával kiemelkedő érdemeket szereznek.

edupress
Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.