Nullszaldós a Diákhitel Központ

A nonprofit elven működő, állami tulajdonú Diákhitel Központ (DK) Zrt. az alapítói célokkal összhangban jelképes, 3 millió forint mérleg szerinti nyereséggel zárta a tavalyi évet - derül ki a társaság éves jelentéséből. A DK 2008-ban nullszaldós volt.

  • Eduline
A DK mérlegfőösszege 2009 végén a BÉT honlapján közzétett éves jelentés szerint 212,205 milliárd forintot tett ki, egy év alatt 12,4 százalékkal - 23,5 milliárd forinttal - bővült. A társaság saját tőkéje 2009 végén 2,3 milliárd forint volt, 3 millió forinttal gyarapodott 2008 végéhez képest. A diákhitelek állománya tavaly 12,1 százalékkal - mintegy 20,2 milliárd forinttal - bővült, és 2009 végén 187,37 milliárd forintra rúgott. A DK a hallgatói hiteleket kötvénykibocsátással és hitelekkel refinanszírozza, kötelezettségeiért az állam készfizető kezességet vállal.

A hallgatói hitelek kamatbevétele 20,8 százalékkal, közel 19 milliárd forintra, a diákhitelek finanszírozási kamatráfordítása 27,8 százalékkal, több mint 13,6 milliárd forintra emelkedett.  A működéshez kapcsolódó ráfordítások közül az anyagjellegű kiadások 41 százalékkal, a személyi jellegűek 45,7 százalékkal nőttek.

Tavaly a halálesetek miatt leírt diákhitelek állománya 54,9 millió forint volt, a további leírások összege 0,2 millió forint. A diákhitelekre képzett kockázati céltartalék összege 2009 végén 14,78 milliárd forintot tett ki, 24 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit (11,92 milliárd forint).

A hallgatói rendszer önköltségi alapon működik. A diákhitel kamata jogszabályi előírás alapján három elemből tevődik össze: a korábbi időszak átlagos forrásköltségéből, a működési, működtetési költségből és a kockázati prémiumból. A tavalyi első félévben a diákhitel kamata 11 százalék volt (a forrásköltség 7,61, a kockázati prémium 1,6, a működési prémium 1,79 százalék), míg a második félévben 10,5 százalék (a forrásköltség 7,49, a kockázati prémium 1,52, a működési prémium 1,49 százalék).

mti

 

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.