Nem korlátozható a külföldiek egyetemi beiratkozása

Ellentétes az európai uniós joggal a külföldi diákok felsőfokú képzésekre való beiratkozásának korlátozása - mondta ki keddi ítéletében az EU luxembourgi székhelyű bírósága.

  • Eduline
Jelenleg az Európai Unió több országában korlátozni igyekeznek a felsőoktatási intézményekbe beiratkozó külföldiek számát, ezért az ítélet példaértékű lehet.

 

A mostani döntés alapja egy belga ügy. Miután Vallóniában jelentősen nőtt a felsőoktatási intézményekbe iratkozó, más tagállamokból - főképp Franciaországból - származó diákok száma az orvosképző szakokon, Vallóniában rendeletet fogadtak el, amely szerint az egyetemek és a főiskolák 30 százalékra kötelesek korlátozni azon külföldi diákok számát, akik első alkalommal iratkozhatnak be az érintett képzések egyikére.

A téma a belga alkotmánybíróságtól került az uniós bírósághoz. Utóbbi megállapította, hogy a szóban forgó szabályozás eltérően kezeli a belföldi és a külföldi illetőségű diákokat, azaz állampolgárságon alapuló, közvetett megkülönböztetést folytat, ez pedig az uniós szabályok értelmében tilos, kivéve, ha objektív okok igazolják. A bíróság szerint azonban a rendszer finanszírozásának túlzott megterhelésétől való félelem nem igazolhatja az eltérő bánásmódot.

A közvetetten az állampolgárságon alapuló eltérő bánásmód igazolható ugyanakkor "a minőségi, kiegyensúlyozott és mindenki számára hozzáférhető orvosi ellátás fenntartására irányuló céllal, amennyiben az hozzájárul a magas szintű közegészség-védelemhez".

Az érintett nemzeti bíróságnak kell megvizsgálnia, hogy ténylegesen fennállnak-e a közegészség védelmét érintő veszélyek. Nem zárható ki például, hogy a képzés színvonalának esetleges csökkenése idővel veszélyezteti az érintett területen nyújtott ellátás minőségét. Szintén nem zárható ki, hogy csökken azon diplomások száma, akik idővel készek lesznek az adott területen az egészségügyi ellátást biztosítani, ami szintén hatással lehet a közegészség védelmének színvonalára - emlékeztetett az uniós ítélet. Amennyiben pedig szükséges a korlátozás, annak "az elérni kívánt cél megvalósításához szükséges mértékre kell szorítkoznia" - szögezte le a bíróság.

Az ítélet nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát, de a nemzeti bíróságnak e határozat alapján kell ítéletet hoznia. Az ítélet köti emellett a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is - emlékeztetett közleményében az Európai Bíróság.

mti

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.