Egymás után cserélik le az egyetemi vezetőket országszerte, és több olyan szavazás is előfordult, ahol a rektorjelöltek vélt vagy valós pártszimpátiái szerepet játszottak a döntésben. A szenátusok nyilvánvalóan azzal számolnak, hogy kormányváltás következik, és ehhez szeretnék igazítani az egyetemi vezetést is. Leszavazták az eddigi rektort Szegeden, Kaposváron – nem sikerült helyettük újat választani –, Pécsett és a budapesti ELTE-n, s az előbbi három esetben hallatszottak politikai felhangok is.
Az már korábban kiderült ugyanis, hogy nem mindegy, milyen kapcsolatot ápolnak a rektorok. Legendás például a felsőoktatási körökben Magda Sándornak, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola rektorának kiváló lobbitevékenysége intézménye érdekében, amit nyilván elősegített, hogy ő egyben az MSZP országgyűlési képviselője is. De a jó politikai kapcsolatoknak fontos szerepük van a nagyobb beruházások, pályázati pénzek megszerzésében is, s láthatóan a szenátusok olyan vezetőket szeretnének választani, akik ismerik az utat az áprilisi parlamenti választások után várhatóan felálló új kormányhoz.
Szegeden például az volt az egyik széles körben hangoztatott kifogás Szabó Gábor rektorral szemben, hogy 1998-ban az SZDSZ képviselőjelöltje volt. Emellett azt is terjesztették, hogy támogatta Magyar Bálint oktatási miniszter elképzeléseit, s ami akkoriban nyilván mellette szólt, az a mai helyzetben már hátrányára válhatott. Szabó ráadásul azok közé tartozik, akik az oktatási tárcának köszönhetik jelöltté válásukat, hiszen korábban mindenki csak két cikluson keresztül lehetett rektor. Ezt az oktatási tárca kezdeményezésére a parlament tavaly felülírta, s engedélyezte harmadszor is a poszt megpályázását, azzal a megkötéssel, hogy a szenátusi szavazáson ezeknek a pályázóknak kétharmados többségre kell szert tenniük.
Végül is ez lett Szabó veszte. Bár meggyőző fölénnyel nyerte a szavazást a városban Fidesz-közelinek mondott Wittmann Tibor belgyógyászprofesszorral szemben, nem sikerült a kétharmadot megszereznie, mert ehhez a végső szavazáson három szavazat hiányzott. Sokan az egyetemi hallgatói önkormányzatot (hök) sejtik Szabó elmeszelése mögött, hiszen Török Márkot, a diáktestület egykori és jelenlegi elnökét egyszer Szabó rektorsága alatt már fegyelmivel kizárták egy időre az intézményből. Ám Törökék egy nyilatkozatban azt írták, hogy nem szavaztak egységesen a rektorválasztáson, sőt titkos szavazással előre megszondázták az egyetemi hök szenátusi tagjait, s az arányt mindkét rektorjelölttel tudatták. A hallgatói küldöttek szavazatmegoszlása nem determinálta egyik jelölt lehetőségeit sem – utaltak közleményükben arra, hogy nem az ő szavazataik voltak a döntőek.
A hallgatók kerültek a középpontba a Kaposvári Egyetem rektorválasztó szenátusi ülése után is. Egyes hírek szerint páran rektorbuktatónak nevezték magukat, ám az intézményi hök vezetése szerint ők sem egységesen voksoltak. A jelenlegi rektor, Babinszky László volt az egyetlen jelölt, s indulása az oktatói kart is megosztotta. Többen a szocialistákhoz közelinek tartják, az egyetemen az egyik támogatója a korábbi rektor, az MSZP egyik helyi potentátja, Horn Péter akadémikus volt, míg Babinszky mellett gazdasági főigazgatóként Győrfi István, a Medgyessy-kormány egészségügyi reformért felelős kormánymeghatalmazottja dolgozott. Az is feltűnő volt, hogy a kiírásba olyan pont került be, amely a jelölteknek előírta „a tiop keretében nyertes pályázatban megjelölt oktatás-, kutatás- és szolgáltatásfejlesztés megvalósításának irányítását”. Ez azt jelentette, hogy csak agrárprofesszor pályázhat – s Babinszky az –, hiszen a tiop keretében főleg a rektor által szorgalmazott agrárcélú fejlesztésekre nyertek pénzt. Ugyanakkor igaz az is, hogy a jelenlegi rektor megbízatása ellen Repa Imre orvosprofesszor, általános rektorhelyettes szólalt fel, az ő neve pedig már többször felmerült mint a szocialisták egészségügyiminiszter-jelöltje.
Pécsett Bódis József, az orvosi kar dékánja lett a befutó. A három éve rektorkodó Gábriel Róberttel szemben meggyőző fölénnyel győzött. Nem tudni, mennyiben segítette a szenátus tagjainak meggyőzését, hogy Pokorni Zoltán, a Fidesz volt oktatási minisztere két héttel a rektorválasztás előtt Pécset és Bódis társaságát tartotta alkalmasnak arra, hogy a vidéki felsőoktatási intézmények helyzetéről kifejtse véleményét. A Pécsi Stop internetes lap kérdésére mindenesetre a volt miniszter azt mondta, hogy a rektorválasztás és közös szereplése Bódissal „csak véletlen egybeesés”.
Másik két tudományegyetemen is távozik a rektor. Az ELTE eddigi vezetője, Hudecz Ferenc visszalépett a választási folyamat során, míg a debreceni Fésüs László el sem indult. Hudeczről az egyetemen sokszor hallható volt, hogy nem elég erélyesen képviseli az intézmény érdekeit a minisztériummal szemben, ám végül azért lépett vissza, mert a kari tanácsi megméretéseken sikertelenül szerepelt. A Társadalomtudományi Karon például a tizenhatból mindössze három támogató szavazatot kapott, míg a végül rektorrá választott jogi kari dékán, Mezey Barna tizenkettőt. Egyébként az ELTE szenátusi ülésének jegyzőkönyve szerint a hök vezetője nyilvánosan közölte a szavazás előtt, hogy ők egységesen Mezeyre szavaznak – igaz, akkor már csak ő volt jelölt.
Debrecenben különös helyzet alakult ki. 2006-ban megegyeztek ugyanis az egyetem három centrumának vezetői, és jóváhagyta a szenátus is, hogy rotációban vezetik majd az egyetemet. A rektor akkor az agrárközpontot képviselő Nagy János volt, majd őt az orvosok képviseletében Fésüs követte. Idén jött volna a harmadik, a tudományegyetemi karok vezetője, Fábián István. Tavaly novemberben azonban a jelenlegi rektor kezdeményezésére a szenátus többségi szavazással felrúgta a korábbi megállapodást, s ennek nyomán most szabad volt a pálya a jelöltek előtt. Végül Fábián mellett az Informatikai Kar dékánja, Pethő Attila indul – a döntés jövő héten várható.
A veszprémi Pannon Egyetemen nem rektor-, hanem dékánválasztás borzolja a kedélyeket. A Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar élére meghirdetett pályázaton ugyanis Kalmár Zoltán eddigi dékánhelyettes meggyőző támogatást szerzett, mind a kari tanács, mind a szenátus szavazásán több mint kétharmadost. Rédey Ákos rektor azonban úgy döntött, hogy eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, és nem hirdet eredményt. A felsőoktatási törvény szerint a „szenátus véleményének mérlegelésével a rektor dönt a vezetői megbízás kiadásáról”. Mindenesetre furcsa, hogy a szenátus több mint kétharmados döntését a rektor egyszemélyben minden további nélkül felülírhatja, de az oktatási tárca jóváhagyta ezt az eljárást és jogértelmezést.
A rektor egyébként a karon belüli feszültségre hivatkozik, tavaly ugyanis több tanszék vezetője feljelentette a kar vezetését a rektornál, aki ezért vizsgálóbizottságot rendelt ki, majd fegyelmit kezdeményezett a dékán és a dékánválasztáson indult Kalmár ellen is. Sokan politikai csetepatét látnak az ügy mögött, hiszen a dékánválasztáson Kalmár ellenfele Navracsics Judit, a Fidesz frakcióvezetőjének testvére volt. A rektor kérdésünkre a politikai motivációt a leghatározottabban visszautasította, s a Kalmárt támogatók is azt hangsúlyozták a HVG-nek, hogy Navracsics Judit személy szerint soha nem érzékeltette az egyetemen, hogy befolyásos testvére van. Ugyanakkor politikai döntésnek tartják, hogy a dékáni vezetés elleni feljelentést vizsgáló bizottságnak – amely egyhangúan döntött az elkészített, s a vezetőket elmarasztaló jelentésről – tagja volt az egyetemnek egyébként rendszeresen dolgozó Gál András Levente ügyvéd, korábbi oktatásügyi közigazgatási államtitkár, a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának Fidesz által delegált elnökhelyettese.
HVG
