Alacsony a pályakezdők mobilitási hajlandósága, tízből nyolcan választják a szülőhelyüket a költözéssel szemben - derül ki a Figyelő-Hewitt KarrierStart felméréséből. Munkavállalási szempontból egyedül Közép-Magyarország, azon belül leginkább Budapest a vonzó célpont a megkérdezett vidékiek több mint 60 százaléka számára. Ha pedig egy vidéki a fővárosban végezte tanulmányait, akkor a legritkább esetben megy vissza a szülőhelyére egy állás miatt. A külföldi munkalehetőségeket viszont már jóval szívesebben választják a frissdiplomások.
A 36 ezer pályakezdő megkérdezésében készült kutatásból kiderül, hogy a válság következtében most még nehezebb munkát találni a friss diplomával rendelkező fiataloknak, mint korábban. Az új generáció mobilitási hajlandósága a tapasztalatok szerint átalakult, mivel korábban szinte elképzelhetetlen volt, hogy a fővárosból a munka kedvéért vidékre költözzenek, az utóbbi évben azonban ez többször előfordult. Az állások közül tehát kevésbé válogatnak a fiatalok, a legfőbb szempont, hogy elkezdhessenek dolgozni.
Külföldre már jóval szívesebben mennek a frissdiplomások: kétharmaduk minimum néhány hónap erejéig kipróbálná magát az országhatárokon kívül. Minden ötödik pályakezdő akár három évre vagy többre is kimenne. Kiugró mértékben kívánkoznak külföldre a budapestiek, különösen a Corvinus, a Műegyetem, a Semmelweis Egyetem és az IBS hallgatói közül. Később azután magasabb fizetési igényekkel térnek vissza, és az országhatáron belül ragadt társaiknál jóval többen vágynak közülük vezetői pozícióra. Ugyanakkor feltehetőleg eleve az ambiciózusabbak próbálják ki magukat a határokon túl, s a visszatérőknek nyelvtudásuknak köszönhetően is jobb az alkupozíciójuk. A diákok 16 százaléka tervez egy és három év közötti külföldi munkavállalást, 12 százalék pedig a fél- és egyéves időtartamot preferálja. Nem tervez azonban hasonlót a frissdiplomások 35 százaléka..
edupress
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
