Még mindig alacsony a pályakezdők mobilitási hajlandósága

Alacsony a pályakezdők mobilitási hajlandósága, tízből nyolcan választják a szülőhelyüket a költözéssel szemben - derül ki a Figyelő-Hewitt KarrierStart felméréséből. Munkavállalási szempontból egyedül Közép-Magyarország, azon belül leginkább Budapest a vonzó célpont a megkérdezett vidékiek több mint 60 százaléka számára. Ha pedig egy vidéki a fővárosban végezte tanulmányait, akkor a legritkább esetben megy vissza a szülőhelyére egy állás miatt. A külföldi munkalehetőségeket viszont már jóval szívesebben választják a frissdiplomások.

  • Edupress
A 36 ezer pályakezdő megkérdezésében készült kutatásból kiderül, hogy a válság következtében most még nehezebb munkát találni a friss diplomával rendelkező fiataloknak, mint korábban. Az új generáció mobilitási hajlandósága a tapasztalatok szerint átalakult, mivel korábban szinte elképzelhetetlen volt, hogy a fővárosból a munka kedvéért vidékre költözzenek, az utóbbi évben azonban ez többször előfordult. Az állások közül tehát kevésbé válogatnak a fiatalok, a legfőbb szempont, hogy elkezdhessenek dolgozni.

Külföldre már jóval szívesebben mennek a frissdiplomások: kétharmaduk minimum néhány hónap erejéig kipróbálná magát az országhatárokon kívül. Minden ötödik pályakezdő akár három évre vagy többre is kimenne. Kiugró mértékben kívánkoznak külföldre a budapestiek, különösen a Corvinus, a Műegyetem, a Semmelweis Egyetem és az IBS hallgatói közül. Később azután magasabb fizetési igényekkel térnek vissza, és az országhatáron belül ragadt társaiknál jóval többen vágynak közülük vezetői pozícióra. Ugyanakkor feltehetőleg eleve az ambiciózusabbak próbálják ki magukat a határokon túl, s a visszatérőknek nyelvtudásuknak köszönhetően is jobb az alkupozíciójuk. A diákok 16 százaléka tervez egy és három év közötti külföldi munkavállalást, 12 százalék pedig a fél- és egyéves időtartamot preferálja. Nem tervez azonban hasonlót a frissdiplomások 35 százaléka..

edupress
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.