Irak egyik vezető oktatási intézményét, a Musztansziríja egyetemet tavaly év végén átmenetileg bezáratta a miniszterelnök. Erre egy zavaros hátterű diákbanda szolgáltatta az okot: az volt a vád ellene, hogy egyfajta terroruralmat vezetett be, több egyetemi hallgatót, illetve oktatót megkínzott, sőt egyeseket meg is gyilkolt.
Eduline
A döntés azt követően született, hogy a Bagdad északkeleti részén fekvő, 24 ezer diákot oktató egyetemen a Diákliga nevű csoport fegyverekkel hadonászó tagjai megverték és pisztollyal ütlegelték a 63 éves Abdullah al-Bajati professzort, aki nyilvánosan bírálta a társaságot. Hogy a kételkedők számára cáfolhatatlan bizonyítékát szolgáltassa annak, mennyire veszélyessé vált az oktatás az intézményben, a professzor az incidens után véres ruhában, még ellátatlan sebekkel az arcán és a koponyáján azonnal Núri al-Máliki miniszterelnök hivatalába sietett. Másnap a kormányfő egy hétre bezáratta az egyetemet.
wikipedia
A bagdadi egyetemen 2007 óta 335 személyt sebesítettek meg a pokolgépes merényletek, diákok és tanárok tucatjait gyilkolták meg. A hatóságok 3,5 méteres fallal vették körül a campust, hogy megvédjék a külső támadásoktól. Kár, hogy a támadás belülről érkezett. A bagdadi egyetemen egészen mostanáig tovább működött egy szélsőséges csoport, amely a mérnöki, irodalmi, jogi és más karok erőszakos diákjaiból és az egyetem egyes biztonsági őreiből verbuválódott, és szabadon garázdálkodhatott, mivel tevékenységére korábban nem fordítottak kellő figyelmet a hatóságok.
Az egyetem professzorai és vezetői közül többen már előzőleg megerősítették: egyes kollégáikat és több diákot is megfenyegettek, majd megölték őket, társaik holtan találtak rájuk. Szerintük a Diákliga lényegében kezében tartotta a campust, felügyelte nem csak az egyetem biztonságát, hanem a minősítéseket, a felvételeket, sőt még azt is, hogy mit oktatnak a tanárok. A liga a campus lakói szerint büntetlenül garázdálkodhatott. Egy mobiltelefonnal készített videofelvételen az látható, hogy tagjai fekete álarcban, fényes sárga zászlót lengetve vonulnak fel az egyetemi negyed területén.
Ám a kormányfő egészen október közepéig várt a Musztansziríja egyetem bezárásával, addig a napig, amíg hivatalában meg nem jelent a vérrel borított professzor. Ali Dabagh, a kormányfő szóvivője akkor úgy fogalmazott, hogy az intézményt "az egyetemen tevékenykedő egyes bandák és személyek lázadó tevékenysége miatt" zárták be. A Diákligát azonban nem nevezte meg. A miniszterelnöki rendelet előírta, hogy be kell szüntetni minden politikai tevékenységet az egyetemen, és egyben betiltotta a diákszervezeteket.
Egy másik kormányközlemény hírül adta, hogy az egyetem biztonsági felügyeletét egy olyan katonai alakulat veszi át, amely közvetlenül a miniszterelnök alá van rendelve, és együttműködik az egyetem biztonsági személyzetével, jóllehet a campus területére nem lép be.A The New York Times helyszíni riportja szerint ideiglenes bezárása előtt az egyetemen anarchikus állapotok uralkodtak. Két különböző személy nevezte magát az intézmény kancellárjának, az egyiket a felsőoktatási miniszter nevezte ki, a másikat az egyetem dékánjainak tanácsa. Két különböző épületben rendezték be irodájukat. mti/eduline
Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.