Irak egyik vezető oktatási intézményét, a Musztansziríja egyetemet tavaly év végén átmenetileg bezáratta a miniszterelnök. Erre egy zavaros hátterű diákbanda szolgáltatta az okot: az volt a vád ellene, hogy egyfajta terroruralmat vezetett be, több egyetemi hallgatót, illetve oktatót megkínzott, sőt egyeseket meg is gyilkolt.
A döntés azt követően született, hogy a Bagdad északkeleti részén fekvő, 24 ezer diákot oktató egyetemen a Diákliga nevű csoport fegyverekkel hadonászó tagjai megverték és pisztollyal ütlegelték a 63 éves Abdullah al-Bajati professzort, aki nyilvánosan bírálta a társaságot. Hogy a kételkedők számára cáfolhatatlan bizonyítékát szolgáltassa annak, mennyire veszélyessé vált az oktatás az intézményben, a professzor az incidens után véres ruhában, még ellátatlan sebekkel az arcán és a koponyáján azonnal Núri al-Máliki miniszterelnök hivatalába sietett. Másnap a kormányfő egy hétre bezáratta az egyetemet.
A bagdadi egyetemen 2007 óta 335 személyt sebesítettek meg a pokolgépes merényletek, diákok és tanárok tucatjait gyilkolták meg. A hatóságok 3,5 méteres fallal vették körül a campust, hogy megvédjék a külső támadásoktól. Kár, hogy a támadás belülről érkezett. A bagdadi egyetemen egészen mostanáig tovább működött egy szélsőséges csoport, amely a mérnöki, irodalmi, jogi és más karok erőszakos diákjaiból és az egyetem egyes biztonsági őreiből verbuválódott, és szabadon garázdálkodhatott, mivel tevékenységére korábban nem fordítottak kellő figyelmet a hatóságok.
Az egyetem professzorai és vezetői közül többen már előzőleg megerősítették: egyes kollégáikat és több diákot is megfenyegettek, majd megölték őket, társaik holtan találtak rájuk. Szerintük a Diákliga lényegében kezében tartotta a campust, felügyelte nem csak az egyetem biztonságát, hanem a minősítéseket, a felvételeket, sőt még azt is, hogy mit oktatnak a tanárok. A liga a campus lakói szerint büntetlenül garázdálkodhatott. Egy mobiltelefonnal készített videofelvételen az látható, hogy tagjai fekete álarcban, fényes sárga zászlót lengetve vonulnak fel az egyetemi negyed területén.Ám a kormányfő egészen október közepéig várt a Musztansziríja egyetem bezárásával, addig a napig, amíg hivatalában meg nem jelent a vérrel borított professzor. Ali Dabagh, a kormányfő szóvivője akkor úgy fogalmazott, hogy az intézményt "az egyetemen tevékenykedő egyes bandák és személyek lázadó tevékenysége miatt" zárták be. A Diákligát azonban nem nevezte meg. A miniszterelnöki rendelet előírta, hogy be kell szüntetni minden politikai tevékenységet az egyetemen, és egyben betiltotta a diákszervezeteket.
Egy másik kormányközlemény hírül adta, hogy az egyetem biztonsági felügyeletét egy olyan katonai alakulat veszi át, amely közvetlenül a miniszterelnök alá van rendelve, és együttműködik az egyetem biztonsági személyzetével, jóllehet a campus területére nem lép be.A The New York Times helyszíni riportja szerint ideiglenes bezárása előtt az egyetemen anarchikus állapotok uralkodtak. Két különböző személy nevezte magát az intézmény kancellárjának, az egyiket a felsőoktatási miniszter nevezte ki, a másikat az egyetem dékánjainak tanácsa. Két különböző épületben rendezték be irodájukat.Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
