Kötvénykibocsátással szereznek pénzt a világ legjobb egyetemei

Közel 800 évig a Cambridge University pénzügyi háttere sziklaszilárd volt és ennek köszönhetően mind politikailag, mind gazdaságilag független is tudott maradni. De úgy tűnik, ezeknek az időknek vége - írja a Times Online.

  • Eduline

Andrew Reid, az egyetem gazdasági vezetőjének elmondása szerint először nekik is voltak kétségeik a 400 millió fontos kötvénykibocsátással kapcsolatban, de biztosak benne, hogy a legjobb módját választották az idei ingatlanberuházások fedezetéül szolgáló pénz előteremtéséhez.

"Korábban a hasonló kiadásokat támogatásokból fedeztük, de ezúttal már csak az összeg nagysága miatt is más eszközökhöz kellett nyúlnunk" - mondta el a gazdasági vezető a Timesnak. Az újság úgy véli, a Cambridge University mostani nyitása a modern pénzügyi szektor felé fontos lépés egy olyan intézmény számára amely évtizedek óta állami hozzájárulásokból és a kutatásokra folyósított támogatásokból tartja fent magát.

Nem ők voltak az egyetlenek, akik ehhez a pénzügyi megoldáshoz nyúltak: tavaly a Harvard, a Princeton és a Kaliforniai Egyetem piacra dobta saját papírjait, pedig ezek az egyetemek sem a szorult anyagi helyzetükről voltak korábban ismertek.

eduline

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.