A külföldi diákok menthetik meg a vidéki főiskolákat?

Egyre fogy a potenciális magyar hallgató, pár éven belül elkerülhetetlenné válik néhány felsőoktatási intézmény bezárása, a vesztesek jó eséllyel a kisebb, vidéki főiskolák lesznek; egyes szakértők szerint a helyzeten csak a fizetős külföldi hallgatók idecsábítása változtathat - írja a Népszabadság hétfői számában.

  • Eduline

A vidéki felsőoktatási intézmények ma munkahelyek ezreit biztosítják, számos vidéki városban - így például Szegeden, Miskolcon, Nyíregyházán, Egerben - a gazdaság motorja az ott tanuló hallgatók költése, így létszámuk jelentősebb csökkenése vagy a főiskolák bezárása megrendítheti a helyi gazdaságot - vélik az AAM Tanácsadó Zrt. nemrégiben megjelent, Gyorsítósáv című tanulmányának szerzői, többek között Árva László és Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor.

A tanulmány szerint a külföldi hallgatók jelenthetik a kitörési pontot, hiszen minden 10 külföldi hallgatóval két közvetlen munkahely jön létre, emellett a diákok jelentős összegeket költenek lakhatásra, étkezésre, szórakozásra. Debreceni és szegedi kutatások szerint átlagosan 140–180 ezret, Budapesten 200 ezer forintot is elköltenek havonta az ilyen szolgáltatásokra, míg egy magyar diák csak 40 ezret.

A lap emlékeztet arra, hogy a fizetős külföldi hallgatók Magyarországra csábításával régóta próbálkozik a magyar felsőoktatás, létszámuk azonban alig-alig emelkedett az utóbbi években. Szakemberek szerint ennek okai között szerepel, hogy még mindig kevés az angol nyelvű képzés, kevés a kollégiumi férőhely, és az is, hogy az Ázsiából nagy számban érdeklődő diákok gyakran nehezen kapnak vízumot, így sokszor Csehország, Románia vagy Szlovénia "viszi el" őket.

mti

 

 

 

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.