A külföldi diákok menthetik meg a vidéki főiskolákat?

Egyre fogy a potenciális magyar hallgató, pár éven belül elkerülhetetlenné válik néhány felsőoktatási intézmény bezárása, a vesztesek jó eséllyel a kisebb, vidéki főiskolák lesznek; egyes szakértők szerint a helyzeten csak a fizetős külföldi hallgatók idecsábítása változtathat - írja a Népszabadság hétfői számában.

  • Eduline
A vidéki felsőoktatási intézmények ma munkahelyek ezreit biztosítják, számos vidéki városban - így például Szegeden, Miskolcon, Nyíregyházán, Egerben - a gazdaság motorja az ott tanuló hallgatók költése, így létszámuk jelentősebb csökkenése vagy a főiskolák bezárása megrendítheti a helyi gazdaságot - vélik az AAM Tanácsadó Zrt. nemrégiben megjelent, Gyorsítósáv című tanulmányának szerzői, többek között Árva László és Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor.

A tanulmány szerint a külföldi hallgatók jelenthetik a kitörési pontot, hiszen minden 10 külföldi hallgatóval két közvetlen munkahely jön létre, emellett a diákok jelentős összegeket költenek lakhatásra, étkezésre, szórakozásra. Debreceni és szegedi kutatások szerint átlagosan 140–180 ezret, Budapesten 200 ezer forintot is elköltenek havonta az ilyen szolgáltatásokra, míg egy magyar diák csak 40 ezret.

A lap emlékeztet arra, hogy a fizetős külföldi hallgatók Magyarországra csábításával régóta próbálkozik a magyar felsőoktatás, létszámuk azonban alig-alig emelkedett az utóbbi években. Szakemberek szerint ennek okai között szerepel, hogy még mindig kevés az angol nyelvű képzés, kevés a kollégiumi férőhely, és az is, hogy az Ázsiából nagy számban érdeklődő diákok gyakran nehezen kapnak vízumot, így sokszor Csehország, Románia vagy Szlovénia "viszi el" őket.

mti

 

 

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.