A főiskolások és egyetemisták tanulmányaik kezdetén óhatatlanul szembesülnek a kérdéssel: felvegyék vagy ne vegyék fel a diákhitelt. Mi vár a törlesztőkre? Ki és mikor kérheti a hitel visszafizetésének szüneteltetését, és milyen feltételekkel? Égető kérdések, amelyekre érdemes választ keresni, mielőtt bárki fejest ugrik az ismeretlenbe.
„Olyan szak mellett érdemes felvenni a diákhitelt, amivel el lehet helyezkedni: mérnök, fizikus, informatikus, orvos. Bölcsész, szociológus vagy tanári diplomával persze hogy nem keresel semmit” – írja egy hozzászóló az egyik diákhitellel foglalkozó fórumon. Nem véletlenül. A mai napig megoszlanak a vélemények arról, hogy előnyös-e a diákhitel felvétele, segít-e a hallgatókon, és ha igen, kiken, milyen áron.
Abban sokan egyetértenek, hogy aki másból nem tudja fedezni egyetemi tanulmányainak, lakhatásának költségeit, rákényszerül a kölcsönre. Ugyanakkor az is igaz, hogy a hitel nem az egyetlen módja a pénzhez jutásnak. Míg nem kínálták fel a csábító hitel lehetőségét, a diákok egy része óralátogatás mellett, vagy éppen után dolgozott, hogy fedezni tudja kiadásait. (Mellesleg ez remek alkalom a szakmai gyakorlat megszerzésére vagy arra, hogy a pályakezdők még tanulmányaik befejezése előtt el tudjanak helyezkedni.) A „szegény, máshogy nem tudna diplomát szerezni” érvet ezért meg kell torpedóznunk. Persze kivételek - és rászorulók - mindig vannak, mindenesetre tény, hogy aki pusztán azért veszi fel a diákhitelt, mert kényelmesebb életre vágyik, később csúnyán ráfaraghat. A visszafizetendő, kamatokkal terhelt összeg ugyanis többszöröse lehet az egykor folyósított kölcsönnek.
A teljes cikket itt olvashatod el.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
