Elfogadta hétfőn az Országgyűlés a felsőoktatási törvény módosítását, a megváltozott jogszabály kitér többek között a felsőoktatási intézmények vállalkozói közintézetként való átsorolására, a felsőfokú tanulmányi időre, a szakkollégiumi központi és kutatóegyetemi cím adományozására.
A törvénymódosítás rögzíti, hogy a költségvetési szervként működő közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény, vállalkozó közintézetté történő átsorolását egyebek mellett akkor kezdeményezheti a fenntartójánál, ha az intézmény köztartozással nem rendelkezik, hatvan napon túli lejárt esedékességű adósságállománya sincs.
Az új jogszabály értelmében egy hallgató tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben, a fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető.
A miniszter a szakkollégiumi tehetséggondozás támogatására - pályázat útján - Szakkollégiumi Kiválósági Központ címet adományozhat, ha az intézmény elsődleges feladatának a tudásalapú elitképzést tekinti, rendelkezik önálló, a felsőoktatási képzés magas színvonalú kiegészítéseként működtetett képzési rendszerrel.
Új címként jelenik meg a "kutatóegyetem", amely jelentős hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végez, amelynek eredményét az oktatásba közvetíti, a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzi, kiemelkedő teljesítményt nyújt a doktori képzés területén, valamint mind a kutatás, mind a képzés területén széles körű nemzetközi együttműködéssel rendelkezik.
A módosítás kitér arra is, hogy doktorjelölt lehet az is, aki nem vett részt a doktori képzésben, a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy mesterfokozatot szerzett, és teljesítette a doktori képzés vizsgakövetelményeit.
A felsőoktatási intézmények képzési és tudományos kutatási tevékenységét, művészeti alkotótevékenységét rendszeresen, ötévenként a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak értékelnie kell. Az értékelésnek ki kell terjednie a képzés és tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység személyi, tárgyi feltételeinek meglétére, továbbá az intézményi minőségfejlesztési program keretében ennek fejlesztése érdekében tett intézkedések megvalósulásának értékelésére.
A most elfogadott törvénymódosítás értelmében az akkreditációs bizottságnak tizenkilenc tagja van. Tizenegy tagot delegál a Magyar Rektori Konferencia, három tagot a Magyar Tudományos Akadémia és a kutatóintézetek, kettőt a felsőoktatás működésében érdekelt kamarák, országos szakmai szervezetek, egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, egy tagot az Országos Köznevelési Tanács, egy tagot az Országos Kisebbségi Bizottság.
mti
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
