Továbbra is vezetõ helyen állnak a gazdasági szakembereket képzõ intézmények rangsorában a Budapesti Corvinus Egyetem karai – derül ki a HVG jövõ héten utcára kerülõ Diploma 2010 különszámából. Az idén a gazdálkodástudományi kar lett az elsõ, a közgazdaságinak a második helyen osztoznia kell a Pécsi Tudományegyetem hasonló karával. A Közgáznak mind a két említett kara vonzza a kiváló hallgatókat, ennek köszönhetõen az általuk indított szakokra nappali államilag támogatott képzésre a maximális 480-ból 440–450 pont kell a bejutáshoz. Mint az Országos Felsõoktatási Információs Központ (OFIK) által készített rangsorokból kiderül, a Corvinus gazdálkodástudományi karára az elsõ helyen jelentkezettek között például 72 olyan diák volt, aki helyezést ért el tanulmányi versenyeken.

A mûszaki képzésben nagyon összetömörült az élmezõny, amit az is mutat, hogy a pontszámösszesítések után két elsõ és négy negyedik helyezett lett. A mûszaki tárgyakat is oktató tudományegyetemi természettudományi karok hagyományosan a rangsor élén szerepelnek, oktatóik kvalitásainak köszönhetõen. Az idén a szegedi természettudományi kar végzett az elsõ helyen, az õ diákfelhozataluk ezúttal jobb volt, ezért sikerült elõzniük. Az összetett elsõ hely a szegediek mellett a Szent István Egyetemnek jutott, amit annak köszönhet, hogy oktatói hagyományosan jó szereplése mellett ezúttal a hallgatók minõsítését tekintve is jelentõsen elõretört a rangsorban. A legjobb hallgatók egyébként a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre tartanak, a hallgatói ranglista elsõ tíz helyébõl hetet ennek karai foglalnak el.

Az abszolút rangsor elsõ helyét – hasonlóan az utóbbi három év eredményeihez – továbbra is az ELTE Bölcsészettudományi Kara foglalja el. Nagyon jól szerepeltek az orvosi karok, mind a négy benne van az elsõ tízben, mint ahogy az állatorvosi kar is. Az ELTE bölcsészkara sem a hallgatói, sem az oktatói rangsorban nem lett ugyan elsõ, de mindegyik ott van az elsõ tíz között. A hallgatói rangsorban az elsõ öt helyen az ELTE és a Közgáz karai osztoznak, míg az oktatóiban már vidékiek is elérték e helyezéseket, nevezetesen a Debreceni Egyetem két kara is.

Az OFIK támogatásával és megbízásából 2009 tavaszán hallgatói felmérés készült a jelentkezési adatok alapján legnépszerûbb hetven karon. A kutatás során megkérdezték a hallgatókat, melyiket tartják képzésterületük legszínvonalasabb intézményének, továbbá több szempont szerint értékeltették velük saját iskolájukat. A szakmai színvonal rangsorában általában a nevesebb intézmények, tudományegyetemek végeztek az elsõ helyeken, az intézményi szolgáltatások vagy munkaerõ-piaci kapcsolatok értékelésében viszont gyakran lemaradtak. Különösen kritikusak saját intézményeikkel a budapesti diákok.

A kiadvány a képzésterületi rangsorok mellett tartalmazza egyes alapszakok és mesterszakok külön rangsorát is. A bolognai rendszerû felsõoktatásban idén végzett az elsõ nagy tömegû bachelorévfolyam, s a diákok nagy része a következõ években újra iskolapadba ülhet a mesterképzésen. Ezért a kiadvány idén jelentõsen bõvült a mesterszakok rangsoraival, valamennyi induló szak részletes leírásával és képzési követelményeivel.

A Diploma különszám hagyományosan hangsúlyosan foglalkozik a diplomások munkaerõ-piaci helyzetével. Ennek keretében – akárcsak tavaly – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.-jének kutatását felhasználva képet ad például a munkáltatók véleményérõl, milyen képzésterületen mely felsõoktatási intézményeket értékelik a legtöbbre. Emellett azt is megtudhatjuk a kutatásból, hogyan befolyásolta a gazdasági válság a munkaerõ-keresletet, a friss diplomások felvételére irányuló szándékokat. Képet próbál adni a kiadvány az egyes diplomák értékérõl, a végzettek kereseti viszonyairól is.

A Diploma 2010 különszám számos praktikus információt közöl a felvételirõl, a fontosabb dátumokról, a pontszámításról, az elérhetõ hallgatói juttatásokról, az esetleges intézményváltás lehetõségérõl, a diákhitelrõl.

HVG