''A családunkból senkinek sincs diplomája, érettségi is alig akad''

Közhelynek számító kijelentés ma Magyarországon, hogy a romák helyzetén hosszabb távon csak az oktatás színvonalának emelésével, a tanulás „elérhetővé” tételével lehet javítani. De milyen lehetőségei vannak, kihez fordulhat az, aki semmiféle segítségre sem számíthat otthonról, akinek a családjában még senki nem jutott tovább az érettséginél?

  • Eduline

Harmadik évemet kezdtem idén az Amszterdami Művészeti Akadémián – meséli Sándor. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy idáig eljutottam, mert a családunkból senkinek sincs diplomája, érettségi is alig akad. Ráadásul édesanyám az egyetlen kereső, de amit ő keres, abból a megélhetésre is alig futja. Így minden évben megpályázom a Cigányház és a „Macika” (Magyarországi Cigányokért Közalapítvány) által kiírt ösztöndíjakat. Felveszem a diákhitelt is, és kint dolgozom még mellé, mert minden forint számít. Úgy érzem, nem engedhetem meg magamnak, hogy ne vegyem komolyan a tanulást. Ha már idáig eljutottam, ráadásul támogatást is kapok, meg kell szereznem a diplomámat – mondja a huszonkét éves fiú.

Lehet rájuk számítani

A „Macika” évek óta ír ki ösztöndíjakat általános- és középiskolás, valamint felsőoktatásban tanuló, nappali tagozatos roma fiatalok részére. Utóbbi kategóriában külön kerete van a külföldi intézményekben tanulóknak, az egy összegben folyósított juttatás pedig idén 200 ezer forint. A Szociális és Munkaügyi Minisztériummal is van egy közös pályázatuk, amelyben szintén nappali tagozatos diákokat támogatnak, az elnyerhető legnagyobb összeg egy évre 90 ezer forint.

A nyomtatványok a kiírók honlapjáról letölthetők, a pályázatokhoz minden esetben mellékelni kell bizonyítvány-, vagy index másolatot, iskolalátogatási igazolást, és sok esetben a család anyagi helyzetéről szóló nyilatkozatot is.  A vidéki központtal rendelkező pályázati kiírások közül talán a legnagyobb keretösszeggel a kecskeméti illetőségű Expressz Roma Ösztöndíjpályázat rendelkezik, itt az idei évben mintegy 30-40 diákot támogattak, havi 50-70 ezer forinttal. Bár a pályázat kiírója a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, a lebonyolítással a vidéki alapítvány foglalkozik.

A Fővárosi Önkormányzat által működtetett Fővárosi Önkormányzat Cigányház (Romano Kher) már 1987 óta ír ki ösztöndíjprogramokat, amelynek keretében – honlapjuk tanúsága szerint – ma már közel 500 roma fiatal kap rendszeres támogatást.

Megfelelő pályázat benyújtása és pozitív elbírálás esetén a középiskolás diákok havonta 10 ezer, a felsőoktatásban tanulók pedig 20 ezer forintot kapnak. Balogh Timea, a Cigányház Ösztöndíj Központjának oktatásszervezője elmonda: feltételrendszerükhöz tartozik, hogy a jelentkező roma származású legyen, illetve budapesti állandó lakcímmel rendelkezzen. Középiskolás diák esetében a tanulmányi átlag nem lehet 3.0 alatt, a felsőoktatásban tanulóknak pedig félévente minimum tizenöt kreditet kell teljesíteniük. A pályázatokat fél évente újra be kell nyújtani, így aki valami ok folytán kiesik, a következő félévben újra eséllyel pályázhat.

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a támogatást a diákok maguk vegyék fel, így a havi rendszeres kapcsolattartás elengedhetetlen – szögezi le Balogh Timea. Továbbá elvárjuk tőlük, hogy minden esedékes juttatás felvételekor nyújtsanak át egy rövid dolgozatot, amelyben vagy az Amaro Drom roma lap egyik számukra érdekes cikkéről formálnak véleményt, vagy pedig valamely egyéb roma témát érintő dologról írnak, saját tapasztalataik alapján. Ezt a bizottság nagyon fontosnak tartja, hiszen ezáltal próbálja gondolkodásra késztetni, illetve a közélet iránt fogékonnyá tenni diákjait.

A Ház az ösztöndíjon kívül tehetséggondozással, korrepetálással, a Fonyódi Képzési és Szabadióközpontjában nyelvi és szabad egyetemi táborok szervezésével, mesterkurzusok szervezésével, nyelvvizsga támogatással és klubtalákozókkal is motiválja és támogatja a leendő roma értemiségi diákjait tanulmányaik sikeres befejezésében.

Felelős segítségnyújtás

A magas havi ösztöndíj mellett a legkomplexebb támogatást a Romaversitas Alapítvány nyújtja. A kezdetektől fogva céljuk, hogy az anyagi támogatás mellé átfogó képzési támogatást is nyújtsanak. Épp ezért a Romaversitasra szintén felvételt kell nyerni. Itt elsősorban a hallgatók motiváltságát nézik, hiszen a cél, hogy aki bekerül a programba, az mindenképp diplomával távozzon.

Az alapítvány az átlagosnál nagyobb ösztöndíjat biztosít hallgatóinak, hogy a programba bekerültek teljes erejükkel a tanulásra tudjanak koncentrálni, és ne legyenek napi megélhetési gondjaik. Az alapítók abból a valós problémából indultak ki, hogy a roma fiatalok nagyrésze – hiába végzi el akár a középiskolát sikeresen – családi és szociális körülményei miatt sokszor nem rendelkezik azokkal a kompetenciákkal, amelyek segítségével a felsőoktatás önálló tanulást megkövetelő rendszerében helyt tudna állni. Így az alapítvány támogatást nyújt a kommunikációs, idegennyelvi és számítástechnikai készségek fejlesztéséhez.

A programba bekerült diákoknak évente szerződésben vállalniuk kell egy képzési modul teljesítését, amelyben a készségfejlestő szemináriumokon túl idegennyelvet is kell tanulniuk. Szintén motivációs célú a szerződés azon kitétele, amely szerint, ha a diák a szerződés megkötésekor még nem rendelkezett nyelvvizsgával, az időközben megszerzett papír – annak fokával arányosan – újabb ezer forintokat jelent a havi ösztöndíjban. Mindezeken felül pedig az ösztöndíjasoknak részt kell venniük valamely, a Romaversitas által szervezett szeminárium munkájában is. Az alapítvány a vidéki diákok utazási költségeit természetesen állja, ezen kívül korlátlan könyvtár és internet hozzáférést biztosít, valamint jegyzettámogatást is ad.

Kanaki Anna

eduline

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.