Drogteszt az egyetemi vizsgák előtt?

A szellemi teljesítményt, memóriát, koncentrálókészséget növelő készítményeket gyakran használják egyetemi hallgatók a vizsgadrukk és a végtelen éjszakákba nyúló tanulás időszakának áthidalására. Ám ennek egészségügyi és etikai kockázatait csak most vette számba egy ausztrál kutató, aki felvetette annak lehetőségét, hogy a jövőben az egyetemi vizsgák előtt a sportolókéhoz hasonló doppingvizsgálatokat kellene elvégezni.

  • Eduline
A szakértők szerint a profi sportemberek 95 százaléka használ időnként olyan szert, amely a tiltott szerek listáján szerepel. A doppingolást azért tiltják a versenyszabályok, mert tisztességtelen előnyhöz juttatja a sportolókat.

Sok gyógyszer jelent meg az orvosi gyakorlatban, melyek az agyműködést javítják a szellemi képességeket érintő betegségek esetében. A gyógyításban ezek a készítmények sok betegen segítenek, de az eredmények a tanulók érdeklődését is fölkeltették. A szerek kedvező idegrendszeri hatása pedig bizonyos mértékig, egészséges emberben is megnyilvánult.

A téma azért került a tudományos érdeklődés középpontjába, mert Vince Jakic ausztrál pszichológus, az etikai kérdésekkel foglalkozó folyóirat, a Journal of Medical Ethics legújabb számában leírta, hogy amikor az egyetemista csoport a vizsgázik, a résztvevők versenyben állnak egymással, hogy ki az okosabb, ki teljesít jobban. Aki ehhez olyan készítmények segítségét veszi igénybe, melyek növelik szellemi képességeit, akkor ugyanúgy doppingol, mint az a versenyző, aki doppingszerekkel készül a nagy megmérettetésre. Az amerikai egyetemi életben ez mind gyakoribb, és mind fiatalabbak azok az iskolások, akik ilyen eszközökhöz folyamodnak a jobb bizonyítvány érdekében.

Több egyetem diákjainak vizsgálata szerint az egyetemi hallgatók közül minden tizedik, de bizonyos helyeken minden negyedik hallgató rendszeresen használ ilyen gyógyszereket, különösen a vizsgaidőszakban. Ezeknek a készítményeknek szerencsétlen esetben súlyos mellékhatásai lehetnek. Ezt a kockázatot súlyos idegrendszeri betegségben szenvedőknél, a várható eredmény miatt vállalni kell, de egészséges fiatal embereknél ezt a veszélyt a mindennapokba beépíteni felelőtlenség.

mti

 

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.