A szellemi teljesítményt, memóriát, koncentrálókészséget növelő készítményeket gyakran használják egyetemi hallgatók a vizsgadrukk és a végtelen éjszakákba nyúló tanulás időszakának áthidalására. Ám ennek egészségügyi és etikai kockázatait csak most vette számba egy ausztrál kutató, aki felvetette annak lehetőségét, hogy a jövőben az egyetemi vizsgák előtt a sportolókéhoz hasonló doppingvizsgálatokat kellene elvégezni.
A szakértők szerint a profi sportemberek 95 százaléka használ időnként olyan szert, amely a tiltott szerek listáján szerepel. A doppingolást azért tiltják a versenyszabályok, mert tisztességtelen előnyhöz juttatja a sportolókat.
Sok gyógyszer jelent meg az orvosi gyakorlatban, melyek az agyműködést javítják a szellemi képességeket érintő betegségek esetében. A gyógyításban ezek a készítmények sok betegen segítenek, de az eredmények a tanulók érdeklődését is fölkeltették. A szerek kedvező idegrendszeri hatása pedig bizonyos mértékig, egészséges emberben is megnyilvánult.
A téma azért került a tudományos érdeklődés középpontjába, mert Vince Jakic ausztrál pszichológus, az etikai kérdésekkel foglalkozó folyóirat, a Journal of Medical Ethics legújabb számában leírta, hogy amikor az egyetemista csoport a vizsgázik, a résztvevők versenyben állnak egymással, hogy ki az okosabb, ki teljesít jobban. Aki ehhez olyan készítmények segítségét veszi igénybe, melyek növelik szellemi képességeit, akkor ugyanúgy doppingol, mint az a versenyző, aki doppingszerekkel készül a nagy megmérettetésre. Az amerikai egyetemi életben ez mind gyakoribb, és mind fiatalabbak azok az iskolások, akik ilyen eszközökhöz folyamodnak a jobb bizonyítvány érdekében.
Több egyetem diákjainak vizsgálata szerint az egyetemi hallgatók közül minden tizedik, de bizonyos helyeken minden negyedik hallgató rendszeresen használ ilyen gyógyszereket, különösen a vizsgaidőszakban. Ezeknek a készítményeknek szerencsétlen esetben súlyos mellékhatásai lehetnek. Ezt a kockázatot súlyos idegrendszeri betegségben szenvedőknél, a várható eredmény miatt vállalni kell, de egészséges fiatal embereknél ezt a veszélyt a mindennapokba beépíteni felelőtlenség.
mti
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
