A szakértők szerint a profi sportemberek 95 százaléka használ időnként olyan szert, amely a tiltott szerek listáján szerepel. A doppingolást azért tiltják a versenyszabályok, mert tisztességtelen előnyhöz juttatja a sportolókat.
Sok gyógyszer jelent meg az orvosi gyakorlatban, melyek az agyműködést javítják a szellemi képességeket érintő betegségek esetében. A gyógyításban ezek a készítmények sok betegen segítenek, de az eredmények a tanulók érdeklődését is fölkeltették. A szerek kedvező idegrendszeri hatása pedig bizonyos mértékig, egészséges emberben is megnyilvánult.
A téma azért került a tudományos érdeklődés középpontjába, mert Vince Jakic ausztrál pszichológus, az etikai kérdésekkel foglalkozó folyóirat, a Journal of Medical Ethics legújabb számában leírta, hogy amikor az egyetemista csoport a vizsgázik, a résztvevők versenyben állnak egymással, hogy ki az okosabb, ki teljesít jobban. Aki ehhez olyan készítmények segítségét veszi igénybe, melyek növelik szellemi képességeit, akkor ugyanúgy doppingol, mint az a versenyző, aki doppingszerekkel készül a nagy megmérettetésre. Az amerikai egyetemi életben ez mind gyakoribb, és mind fiatalabbak azok az iskolások, akik ilyen eszközökhöz folyamodnak a jobb bizonyítvány érdekében.
Több egyetem diákjainak vizsgálata szerint az egyetemi hallgatók közül minden tizedik, de bizonyos helyeken minden negyedik hallgató rendszeresen használ ilyen gyógyszereket, különösen a vizsgaidőszakban. Ezeknek a készítményeknek szerencsétlen esetben súlyos mellékhatásai lehetnek. Ezt a kockázatot súlyos idegrendszeri betegségben szenvedőknél, a várható eredmény miatt vállalni kell, de egészséges fiatal embereknél ezt a veszélyt a mindennapokba beépíteni felelőtlenség.
mti
