A szellemi teljesítményt, memóriát, koncentrálókészséget növelő készítményeket gyakran használják egyetemi hallgatók a vizsgadrukk és a végtelen éjszakákba nyúló tanulás időszakának áthidalására. Ám ennek egészségügyi és etikai kockázatait csak most vette számba egy ausztrál kutató, aki felvetette annak lehetőségét, hogy a jövőben az egyetemi vizsgák előtt a sportolókéhoz hasonló doppingvizsgálatokat kellene elvégezni.
A szakértők szerint a profi sportemberek 95 százaléka használ időnként olyan szert, amely a tiltott szerek listáján szerepel. A doppingolást azért tiltják a versenyszabályok, mert tisztességtelen előnyhöz juttatja a sportolókat.
Sok gyógyszer jelent meg az orvosi gyakorlatban, melyek az agyműködést javítják a szellemi képességeket érintő betegségek esetében. A gyógyításban ezek a készítmények sok betegen segítenek, de az eredmények a tanulók érdeklődését is fölkeltették. A szerek kedvező idegrendszeri hatása pedig bizonyos mértékig, egészséges emberben is megnyilvánult.
A téma azért került a tudományos érdeklődés középpontjába, mert Vince Jakic ausztrál pszichológus, az etikai kérdésekkel foglalkozó folyóirat, a Journal of Medical Ethics legújabb számában leírta, hogy amikor az egyetemista csoport a vizsgázik, a résztvevők versenyben állnak egymással, hogy ki az okosabb, ki teljesít jobban. Aki ehhez olyan készítmények segítségét veszi igénybe, melyek növelik szellemi képességeit, akkor ugyanúgy doppingol, mint az a versenyző, aki doppingszerekkel készül a nagy megmérettetésre. Az amerikai egyetemi életben ez mind gyakoribb, és mind fiatalabbak azok az iskolások, akik ilyen eszközökhöz folyamodnak a jobb bizonyítvány érdekében.
Több egyetem diákjainak vizsgálata szerint az egyetemi hallgatók közül minden tizedik, de bizonyos helyeken minden negyedik hallgató rendszeresen használ ilyen gyógyszereket, különösen a vizsgaidőszakban. Ezeknek a készítményeknek szerencsétlen esetben súlyos mellékhatásai lehetnek. Ezt a kockázatot súlyos idegrendszeri betegségben szenvedőknél, a várható eredmény miatt vállalni kell, de egészséges fiatal embereknél ezt a veszélyt a mindennapokba beépíteni felelőtlenség.
mti
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
Egyre többen érdeklődnek a gyerekekkel kapcsolatos képzések iránt. A dajkaképzéseknél 164, a pedagógiai asszisztens képzéseknél pedig 105 százalékos növekedést mértek egyetlen év alatt.
Az egyeztetésen szóba került a pedagógusok értékelési rendszere, az SNI-s gyerekek ügye és az új NAT is. A Civil Közoktatási Platform szeptember 22-én első alkalommal egyeztetett Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkárral, a találkozó részleteiről a szervezet a Facebookon számolt be.
A hallgatók stresszforrásaira, anyagi helyzetére, mentális jóllétére és munkavállalására is rákérdeznek abban a kérdőívben, amely az új felsőoktatási stratégia kialakítását szolgálja. Arra is kíváncsiak, mennyire készíti fel az egyetem a diákokat a munkaerőpiacra.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Újabb mélypontra esett a születésszám Magyarországon, az aktuális termékenységi viszonyok fennmaradása mellett 1,29 gyerek jutna egy nőre. A KSH adataira Magyar Péter is reagált.
Bocsánatot kért Lannert Judit azoktól, akiket megbántott egy évekkel ezelőtti, még oktatáskutatóként tett megszólalásában használt focis hasonlatával. Lannert szerint a most terjedő, kiragadott részlet egyáltalán nem adja vissza eredeti mondandóját, ugyanakkor elismerte, hogy a hasonlat nem volt szerencsés.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
