A nemzetiségi tannyelvű oktatásra nézve hátrányos ukrajnai érettségi vizsgarendszer következtében a kárpátaljai magyar iskolákban idén érettségizettek kevesebb mint egyharmada felelt meg a továbbtanuláshoz szükséges követelményeknek – írta online kiadásában a Kárpátalja című beregszászi hetilap
A kiadvány a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitójáról beszámoló riportjában idézte Soós Kálmánt, a tanintézet rektorát, aki elmondta, hogy a kárpátaljai magyar iskolákban idén végzett 1074 tanuló közül 535-en jelentkeztek emelt szintű érettségire, de csak 300-an feleltek meg a követelményeknek, ami az érettségiző diákok mindössze 28 százalékát jelenti.
Soós emlékeztetett rá, hogy a kárpátaljai magyar érettségizők többsége az idén kiszorult az ukrajnai felsőoktatásból. Ugyanakkor jelzésértékűnek nevezte az érettségizők továbbtanulása szempontjából, hogy 94 diákot magyarországi levelező képzésre vettek fel, további 38 tanuló állami ösztöndíjat kapott Magyarországon, 30-an pedig a budapesti Balassi Bálint Előkészítő Intézetben folytatják tanulmányaikat. Így összességében egy teljes évfolyam hiányzik a kárpátaljai képzésből – tette hozzá.
Ennek tükrében örvendetes – mutatott rá az ukrajnai magyar felsőoktatási intézmény vezetője –, hogy a beregszászi főiskolára idén jelentkező 475 felvételiző közül 186 nappali, 24 pedig levelező tagozaton kezdte meg felsőfokú tanulmányait. Ezenkívül egyetemi nappali képzésre további 122 diák, levelezőre pedig 61 fő iratkozott be – mondta Soós Kálmán.
mti2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
