Tömeghipnózis és rovargyűjtés: idén is lesz Kutatók Éjszakája
Szeptember utolsó péntek éjszakáján újra megrendezik Magyarországon a Kutatók Éjszakája nevet viselő tudományos fesztivált, amellyel a kutatói életpályát és a tudományt próbálják népszerűsíteni.
Eduline
Szeptember 25-én éjjel Budapesten és több vidéki városban várják nyitott egyetemek és laboratóriumok, kutatóhelyek a világ dolgai és miértjei iránt érdeklődőket. Lesz kőkorszaki öko-büfé, arborétumi bújócska, vulkánépítés, számos látványos fizikai, kémiai és pszichológiai kísérlet, kipróbálható szélcsatorna, repülésszimulátor, spagettihíd-építés és színielőadások is. Az érdeklődők megismerkedhetnek az intelligens lágy anyagokkal, a táncoló molekulákkal, Budapest éjszakai fényeivel, a rovargyűjtés rejtelmeivel, a növények stresszes és intim életével, a virtuális világgal, az éjszakai égbolttal. A látogatók próbára tehetik nyelvérzéküket, matematikai tehetségüket, ízlelő- és szaglóbimbóikat, tapintásukat, megmutathatják tánctudásukat, valamint nem csak fát, de verset is fabrikálhatnak majd.
A pályaválasztás előtt álló korosztályt megszólító tudományos fesztivál egy fiataloknak szóló pályázattal is színesíti programjai sorát. Einstein idézetét kölcsönözve mottóul: „Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi”, pályázatot ír ki 14-25 éves fiatalok számára maximum 3 perc hosszúságú kutatói kisfilmek elkészítésére, szeptember 11-i határidővel.
A Tempus Közalapítvány által koordinált rendezvénysorozat a Kreativitás és Innováció Európai Évének kiemelt programja, és az év magyar nagykövetének, Losonczi Áronnak – a fényáteresztő beton feltalálójának – fővédnöksége alatt áll. Az Európai Bizottság által kezdeményezett rendezvénysorozat évről évre egyre népszerűbb, tavaly Magyarországon 18 város programja összesen 45 ezer látogatót vonzott.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.