Tömeghipnózis és rovargyűjtés: idén is lesz Kutatók Éjszakája
Szeptember utolsó péntek éjszakáján újra megrendezik Magyarországon a Kutatók Éjszakája nevet viselő tudományos fesztivált, amellyel a kutatói életpályát és a tudományt próbálják népszerűsíteni.
Eduline
Szeptember 25-én éjjel Budapesten és több vidéki városban várják nyitott egyetemek és laboratóriumok, kutatóhelyek a világ dolgai és miértjei iránt érdeklődőket. Lesz kőkorszaki öko-büfé, arborétumi bújócska, vulkánépítés, számos látványos fizikai, kémiai és pszichológiai kísérlet, kipróbálható szélcsatorna, repülésszimulátor, spagettihíd-építés és színielőadások is. Az érdeklődők megismerkedhetnek az intelligens lágy anyagokkal, a táncoló molekulákkal, Budapest éjszakai fényeivel, a rovargyűjtés rejtelmeivel, a növények stresszes és intim életével, a virtuális világgal, az éjszakai égbolttal. A látogatók próbára tehetik nyelvérzéküket, matematikai tehetségüket, ízlelő- és szaglóbimbóikat, tapintásukat, megmutathatják tánctudásukat, valamint nem csak fát, de verset is fabrikálhatnak majd.
A pályaválasztás előtt álló korosztályt megszólító tudományos fesztivál egy fiataloknak szóló pályázattal is színesíti programjai sorát. Einstein idézetét kölcsönözve mottóul: „Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi”, pályázatot ír ki 14-25 éves fiatalok számára maximum 3 perc hosszúságú kutatói kisfilmek elkészítésére, szeptember 11-i határidővel.
A Tempus Közalapítvány által koordinált rendezvénysorozat a Kreativitás és Innováció Európai Évének kiemelt programja, és az év magyar nagykövetének, Losonczi Áronnak – a fényáteresztő beton feltalálójának – fővédnöksége alatt áll. Az Európai Bizottság által kezdeményezett rendezvénysorozat évről évre egyre népszerűbb, tavaly Magyarországon 18 város programja összesen 45 ezer látogatót vonzott.
Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnépszerűbb képzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
