Megvannak a pótfelvételi ponthatárok: majdnem mindenki bekerült

Közzétették a felsőoktatási pótfelvételi ponthatárokat, az érintettek a felvételi és besorolási döntésekről szóló írásos értesítést szeptember első napjaiban kapják kézhez. Az eljárás során jelentkező 13 400 diák közül 12 009-en bekerültek valamilyen képzésre. Sokan úgy próbáltak bejutni, hogy a szabályok szerint már nem is jelentkezhettek volna, mivel már korábban felvették őket egy képzésre vagy az összpontszámuk nem érte el a minimális határt.

  • Eduline
Hasonlóan alakultak a ponthatárok, mint nyáron: összesen öt képzésnél volt 440-459 pont között a bekerülési küszöb. A pótfelvételi során 1500 hallgatót vettek fel mesterképzésre, ebből 466-an államilag finanszírozott helyre kerültek be. Felsőfokú szakképzésre 586 költségtérítéses diákot vettek fel, a többiek alapképzésben, költségtérítéses formában jutottak be - mondta Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke. Meglepően sokan voltak, akik úgy próbálkoztak, hogy a nyári eljárás során már bekerültek, illetve a pontszámuk nem érte el a megállapított ponthatárt - tette hozzá.

 

A pótfelvételi során az a jelentkező nyerhetett besorolást, illetve felvételt, akinek a felvételi összpontszáma elérte vagy meghaladta a megjelölt képzésben július 23-án megállapított költségtérítéses ponthatárt, és a választott intézmény is rendelkezik a felvételéhez szükséges kapacitással. Amennyiben az adott szakon eddig nem indult (költségtérítéses) képzés, a ponthatár akkor sem lehet kisebb a jogszabályi minimumnál. Ez alapképzésben és egységes, osztatlan képzésben 160 pont, felsőfokú szakképzésben 140 pont. 

 

A pótfelvételi eljárás során több mint háromszáz szak közül lehetett választani, de már csak egy helyre jelentkezhettek a diákok. Alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, felsőfokúszakképzésben csak költségtérítéses formában, míg mesterképzésben államilag támogatott és költségtérítéses formában is hirdettek meg képzéseket az intézmények. 

 

Mesterképzésben az intézmények saját hatáskörben döntöttek a jelentkezők felvételéről, így a minimum pontszámról is. Azokon a szakokon, amelyeket már a 2009. évi általános eljárásban ismeghirdettek, ott sem lehet a pótfelvételi ponthatár alacsonyabb a július 23-án meghatározott pontszámnál. 

mti

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.