Megvannak a pótfelvételi ponthatárok: majdnem mindenki bekerült

Közzétették a felsőoktatási pótfelvételi ponthatárokat, az érintettek a felvételi és besorolási döntésekről szóló írásos értesítést szeptember első napjaiban kapják kézhez. Az eljárás során jelentkező 13 400 diák közül 12 009-en bekerültek valamilyen képzésre. Sokan úgy próbáltak bejutni, hogy a szabályok szerint már nem is jelentkezhettek volna, mivel már korábban felvették őket egy képzésre vagy az összpontszámuk nem érte el a minimális határt.

  • Eduline
Hasonlóan alakultak a ponthatárok, mint nyáron: összesen öt képzésnél volt 440-459 pont között a bekerülési küszöb. A pótfelvételi során 1500 hallgatót vettek fel mesterképzésre, ebből 466-an államilag finanszírozott helyre kerültek be. Felsőfokú szakképzésre 586 költségtérítéses diákot vettek fel, a többiek alapképzésben, költségtérítéses formában jutottak be - mondta Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke. Meglepően sokan voltak, akik úgy próbálkoztak, hogy a nyári eljárás során már bekerültek, illetve a pontszámuk nem érte el a megállapított ponthatárt - tette hozzá.

 

A pótfelvételi során az a jelentkező nyerhetett besorolást, illetve felvételt, akinek a felvételi összpontszáma elérte vagy meghaladta a megjelölt képzésben július 23-án megállapított költségtérítéses ponthatárt, és a választott intézmény is rendelkezik a felvételéhez szükséges kapacitással. Amennyiben az adott szakon eddig nem indult (költségtérítéses) képzés, a ponthatár akkor sem lehet kisebb a jogszabályi minimumnál. Ez alapképzésben és egységes, osztatlan képzésben 160 pont, felsőfokú szakképzésben 140 pont. 

 

A pótfelvételi eljárás során több mint háromszáz szak közül lehetett választani, de már csak egy helyre jelentkezhettek a diákok. Alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, felsőfokúszakképzésben csak költségtérítéses formában, míg mesterképzésben államilag támogatott és költségtérítéses formában is hirdettek meg képzéseket az intézmények. 

 

Mesterképzésben az intézmények saját hatáskörben döntöttek a jelentkezők felvételéről, így a minimum pontszámról is. Azokon a szakokon, amelyeket már a 2009. évi általános eljárásban ismeghirdettek, ott sem lehet a pótfelvételi ponthatár alacsonyabb a július 23-án meghatározott pontszámnál. 

mti

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.