Majdnem háromszor annyi pontra volt szüksége annak, aki be akart jutni a Budapesti Corvinus Egyetemen a nemzetközi gazdálkodás szakra, mint annak a diáknak aki a Debreceni Egyetemen választotta a gépészmérnöki képzést.
Idén a legnehezebb a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán volt a bejutás, a maximális 480 pontból 469 kellett prezentálnia annak aki itt akart továbbtanulni. Erre a szakra már tavaly is csak a legjobbaknak sikerült bekerülni, csakúgy mint a szintén 400 pontos lélektani határt meghúzó, de nagyon népszerű nemzetközi gazdálkodás és kereskedelem és marketing szakokra. Ugyanakkor elég volt a minisztérium által meghatározott minimum pontszám, 160 pont a bekerüléshez a Debreceni Egyetem gépészmérnök szakán, az államilag finanszírozott helyekre, de szintén ennyire lent volt a léc a budapesti Gábor Dénes Főiskola mérnök informatikus képzésén is, igaz, itt csak a költségtérítéses hallgatóknak kellett a minimum ponthatárat teljesíteni.
Az elmúlt évek egyik nagy nyertese a turizmus vendéglátás szak a Budapesti Gazdasági Főiskolán, ide idén is 427 pont kellett a bejutáshoz a magyar nyelvű képzésben, de kiemelten magas ponthatárokat húztak meg az ELTE jogász illetve kommunikáció és médiatudomány szakán is. A legnépszerűbb szakokról és ponthatárokról bővebben itt olvashatsz.
Többen voltak, kevesebbnek sikerült
Az elmúlt évhez képest 13 ezerrel több gólya érkezhet az egyetemekre, főiskolákra szeptemberben, ugyanis 2009-ben a felvettek száma 94 ezer fölé emelkedett. A bejutottak aránya azonban csökkent 2008-hoz képest: míg tavaly a jelentkezők 83,6 százaléka került be a felsőoktatásba, 2009-ben „csak” 74 százalékuknak sikerült.
Az államilag támogatott képzésre felvettek száma is növekedett, mintegy 13 ezer fővel növekedett, a költségtérítésre felvettek ugyanakkor csak nagyjából 600 fővel lesznek többen, mint 2008-ban. A költségtérítéses képzésre jelentkezők száma mind az összes jelentkezést, mind az első helyes jelentkezéseket figyelembe véve csökkent; az összjelentkezői létszámnövekedés ellenére közel ezer fővel kevesebben kívántak költségtérítéses képzésben részt venni.A ponthatárok teljes listáját itt találod.mti/edulineMintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
