Legkeményebb és leggyengébb szak: háromszoros pontkülönbség

Majdnem háromszor annyi pontra volt szüksége annak, aki be akart jutni a Budapesti Corvinus Egyetemen a nemzetközi gazdálkodás szakra, mint annak a diáknak aki a Debreceni Egyetemen választotta a gépészmérnöki képzést.

  • Eduline
Örömünnep a csütörtöki POP-on
mti

Idén a legnehezebb a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán volt a bejutás, a maximális 480 pontból 469 kellett prezentálnia annak aki itt akart továbbtanulni. Erre a szakra már tavaly is csak a legjobbaknak sikerült bekerülni, csakúgy mint a szintén 400 pontos lélektani határt meghúzó, de nagyon népszerű nemzetközi gazdálkodás és kereskedelem és marketing szakokra. Ugyanakkor elég volt a minisztérium által meghatározott minimum pontszám, 160 pont a bekerüléshez a Debreceni Egyetem gépészmérnök szakán, az államilag finanszírozott helyekre, de szintén ennyire lent volt a léc a budapesti Gábor Dénes Főiskola mérnök informatikus képzésén is, igaz, itt csak a költségtérítéses hallgatóknak kellett a minimum ponthatárat teljesíteni.

Az elmúlt évek egyik nagy nyertese a turizmus vendéglátás szak a Budapesti Gazdasági Főiskolán, ide idén is 427 pont kellett a bejutáshoz a magyar nyelvű képzésben, de kiemelten magas ponthatárokat húztak meg az ELTE jogász illetve kommunikáció és médiatudomány szakán is. A legnépszerűbb szakokról és ponthatárokról bővebben itt olvashatsz.

Többen voltak, kevesebbnek sikerült

Az elmúlt évhez képest 13 ezerrel több gólya érkezhet az egyetemekre, főiskolákra szeptemberben, ugyanis 2009-ben a felvettek száma 94 ezer fölé emelkedett. A bejutottak aránya azonban csökkent 2008-hoz képest: míg tavaly a jelentkezők 83,6 százaléka került be a felsőoktatásba, 2009-ben „csak” 74 százalékuknak sikerült.

Az államilag támogatott képzésre felvettek száma is növekedett, mintegy 13 ezer fővel növekedett, a költségtérítésre felvettek ugyanakkor csak nagyjából 600 fővel lesznek többen, mint 2008-ban. A költségtérítéses képzésre jelentkezők száma mind az összes jelentkezést, mind az első helyes jelentkezéseket figyelembe véve csökkent; az összjelentkezői létszámnövekedés ellenére közel ezer fővel kevesebben kívántak költségtérítéses képzésben részt venni.

A ponthatárok teljes listáját itt találod.

mti/eduline

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.