Legkeményebb és leggyengébb szak: háromszoros pontkülönbség

Majdnem háromszor annyi pontra volt szüksége annak, aki be akart jutni a Budapesti Corvinus Egyetemen a nemzetközi gazdálkodás szakra, mint annak a diáknak aki a Debreceni Egyetemen választotta a gépészmérnöki képzést.

  • Eduline
Örömünnep a csütörtöki POP-on
mti

Idén a legnehezebb a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán volt a bejutás, a maximális 480 pontból 469 kellett prezentálnia annak aki itt akart továbbtanulni. Erre a szakra már tavaly is csak a legjobbaknak sikerült bekerülni, csakúgy mint a szintén 400 pontos lélektani határt meghúzó, de nagyon népszerű nemzetközi gazdálkodás és kereskedelem és marketing szakokra. Ugyanakkor elég volt a minisztérium által meghatározott minimum pontszám, 160 pont a bekerüléshez a Debreceni Egyetem gépészmérnök szakán, az államilag finanszírozott helyekre, de szintén ennyire lent volt a léc a budapesti Gábor Dénes Főiskola mérnök informatikus képzésén is, igaz, itt csak a költségtérítéses hallgatóknak kellett a minimum ponthatárat teljesíteni.

Az elmúlt évek egyik nagy nyertese a turizmus vendéglátás szak a Budapesti Gazdasági Főiskolán, ide idén is 427 pont kellett a bejutáshoz a magyar nyelvű képzésben, de kiemelten magas ponthatárokat húztak meg az ELTE jogász illetve kommunikáció és médiatudomány szakán is. A legnépszerűbb szakokról és ponthatárokról bővebben itt olvashatsz.

Többen voltak, kevesebbnek sikerült

Az elmúlt évhez képest 13 ezerrel több gólya érkezhet az egyetemekre, főiskolákra szeptemberben, ugyanis 2009-ben a felvettek száma 94 ezer fölé emelkedett. A bejutottak aránya azonban csökkent 2008-hoz képest: míg tavaly a jelentkezők 83,6 százaléka került be a felsőoktatásba, 2009-ben „csak” 74 százalékuknak sikerült.

Az államilag támogatott képzésre felvettek száma is növekedett, mintegy 13 ezer fővel növekedett, a költségtérítésre felvettek ugyanakkor csak nagyjából 600 fővel lesznek többen, mint 2008-ban. A költségtérítéses képzésre jelentkezők száma mind az összes jelentkezést, mind az első helyes jelentkezéseket figyelembe véve csökkent; az összjelentkezői létszámnövekedés ellenére közel ezer fővel kevesebben kívántak költségtérítéses képzésben részt venni.

A ponthatárok teljes listáját itt találod.

mti/eduline

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.