Legkeményebb és leggyengébb szak: háromszoros pontkülönbség

Majdnem háromszor annyi pontra volt szüksége annak, aki be akart jutni a Budapesti Corvinus Egyetemen a nemzetközi gazdálkodás szakra, mint annak a diáknak aki a Debreceni Egyetemen választotta a gépészmérnöki képzést.

  • Eduline
Örömünnep a csütörtöki POP-on
mti

Idén a legnehezebb a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán volt a bejutás, a maximális 480 pontból 469 kellett prezentálnia annak aki itt akart továbbtanulni. Erre a szakra már tavaly is csak a legjobbaknak sikerült bekerülni, csakúgy mint a szintén 400 pontos lélektani határt meghúzó, de nagyon népszerű nemzetközi gazdálkodás és kereskedelem és marketing szakokra. Ugyanakkor elég volt a minisztérium által meghatározott minimum pontszám, 160 pont a bekerüléshez a Debreceni Egyetem gépészmérnök szakán, az államilag finanszírozott helyekre, de szintén ennyire lent volt a léc a budapesti Gábor Dénes Főiskola mérnök informatikus képzésén is, igaz, itt csak a költségtérítéses hallgatóknak kellett a minimum ponthatárat teljesíteni.

Az elmúlt évek egyik nagy nyertese a turizmus vendéglátás szak a Budapesti Gazdasági Főiskolán, ide idén is 427 pont kellett a bejutáshoz a magyar nyelvű képzésben, de kiemelten magas ponthatárokat húztak meg az ELTE jogász illetve kommunikáció és médiatudomány szakán is. A legnépszerűbb szakokról és ponthatárokról bővebben itt olvashatsz.

Többen voltak, kevesebbnek sikerült

Az elmúlt évhez képest 13 ezerrel több gólya érkezhet az egyetemekre, főiskolákra szeptemberben, ugyanis 2009-ben a felvettek száma 94 ezer fölé emelkedett. A bejutottak aránya azonban csökkent 2008-hoz képest: míg tavaly a jelentkezők 83,6 százaléka került be a felsőoktatásba, 2009-ben „csak” 74 százalékuknak sikerült.

Az államilag támogatott képzésre felvettek száma is növekedett, mintegy 13 ezer fővel növekedett, a költségtérítésre felvettek ugyanakkor csak nagyjából 600 fővel lesznek többen, mint 2008-ban. A költségtérítéses képzésre jelentkezők száma mind az összes jelentkezést, mind az első helyes jelentkezéseket figyelembe véve csökkent; az összjelentkezői létszámnövekedés ellenére közel ezer fővel kevesebben kívántak költségtérítéses képzésben részt venni.

A ponthatárok teljes listáját itt találod.

mti/eduline

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.