Az alapszakok népszerűségi tendenciái nem mutatnak éles különbséget a korábbi évekhez képest, a mesterképzéseket megjelölő jelentkezői preferenciák pedig azt sugallják, a legkedveltebb alapszakokat választók közül sokan kívánják meglévő tudásukat a képzési rendszer második szintjén is bővíteni.
A 2009-es jelentkezések során az első öt legnépszerűbb alapszak a gazdaságtudományi, a műszaki és a bölcsészettudomány képzési területről került ki. Az alapszakok rangsora jól mutatja a tudományterületek toplistáját is, amelyen szintén a gazdaságtudományi, a műszaki és a bölcsészettudományi terület foglal el dobogós helyeket. A mesterképzésre jelentkezők preferenciái ezzel némiképp összefüggésben, talán a nagy számok törvénye alapján linearitást mutatnak, a legkeresettebb mesterképzések is ezekhez a tudományterületekhez tartoznak, a top alapszakokat teljes kreditbeszámítással elfogadó szakok a legkurrensebbek.
A top mesterképzések elsősorban a gazdaságtudományi diplomát követelik, de a kommunikáció és médiatudomány mesterszak is előkelő helyet foglal el a mesterképzések népszerűségi listáján. A műszaki végzettséget igénylő szakok lógnak ki a sorból, ezek idén még nem tarolnak, a műszaki terület a hatodik a mesterképzések tudományterületi preferencialistáján.| A gazdaságtudományi topszakok - amelyek az első öt alapszakban vannak - elsőhelyes jelentkezőit vizsgálva a Budapesti Corvinus Egyetemet és a Budapesti Gazdasági Főiskolát jelölték meg a legtöbben, a műszaki top szakra jelentkezők legtöbbje a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanulna, míg bölcsészettudomány és társadalomtudomány mezsgyéjén álló kommunikáció és médiatudomány szakot a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán hallgatnák a legtöbben. Figyelembe véve az idén tapasztalt hallgatói stratégiát, az látszik, hogy a legkedveltebb szakok legkedveltebb intézményei széles, egyes esetekben szakspecifikus lehetőséget kínálnak, de mindenképp biztosítják hallgatóik számára a lineáris tanulmányokat. |
A Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Gazdasági Főiskola számos mesterképzési szakot hirdet, biztosítva ezzel, hogy gazdaságtudományi szakos hallgatói az Alma Materben folytathassák tanulmányaikat. A BME nagy múltú, meghatározó tudományegyetemi szerepét megtartva a piacon, szintén számos, a mesterszakok népszerűségi listáján elsők között lévő és azokon túlmenő szakokat indított az idén, megteremtve elsősorban a műszaki végzettségű hallgatói számára a továbbtanulási lehetőséget.
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola egy különleges, nemzetközi képzéssel kedvez hallgatóinak, egy londoni egyetemmel, a Middlesex Universityvel együttműködve angol nyelven indít marketingkommunikációs mesterképzést. Az intézmény ezzel lehetőséget teremt a kommunikáció szakos hallgatóiknak, hogy a marketing mesterképzésben egyébként teljes kreditértékkel nem elfogadott ismereteket tanulhassanak kommunikációs diplomával, de jelentkezhetnek a képzésre gazdasági végzettségűek is. A képzés a brit képzési rendszernek megfelelően egy év, és brit master diplomát ad, ráadásul a még mindig elitképzésnek számító MBA kurzus töredékébe kerül. A főiskola egyébként, szemben a többi intézménnyel, a felsőoktatási rendszer prosperáló képzési formájára, a szakirányú továbbképzésekre is nagy hangsúlyt fektet a kínálatában. Számos speciális ismeretet közvetítő szakirányú képzést indít, amely szintén a hallgatók továbbtanulási szándékát szolgálja ki, széles választási lehetőséget kínálva. Ilyen a kommunikáció szakosok számára is elérhető szóvivő képzés, vagy a képzési piacon egyedülálló haditudósító, illetve a rendészeti kommunikációs és szakújságíró képzés is. Zákányi VirágAz oktatás témaköréből további érdekességet tudhat meg az eduline.hu weboldal szakmai támogatásával készült Oktatás Plusz 2009 című kiadványból, amelyet megvásárolhat az újságárusoknál, vagy megrendelhet a www.hvgplusz.hu weboldalon.Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
