Az év második felében fél százalékkal, 10,5 százalékra csökken a diákhitel kamata. Őri András, a Diákhitel Központ kommunikációs igazgatója szerint ez többek között a „kíváló törlesztési fegyelemnek” is köszönhető. A diákok között még mindig a legmagasabb igényelhető összeg és a szemeszterenkénti egy összegben történő kifizetés a legnépszerűbb.
Nem változik ugyanakkor a felvehető összeg nagysága. A költségtérítéses diákok maximum havi 50, az államilag finanszírozott képzésben tanulók legfeljebb havi 40 ezer forintot igényelhetnek. Emellett továbbra is választhatják a havi 30, 25, 21 és 15 ezer forintos kölcsönösszegeket. Egy tavaszi kormányrendelet értelmében speciális esetben - ha az igénylő szülei már nem élnek, vagy éppen regisztrált álláskeresők - havonta további 10 ezer forinttal nőhet az igényelhető összeg.
A múlt tanévben összesen 73.331 beiratkozott hallgatónak - köztük 18.158 új igénylőnek - folyósítottak diákhitelt, mintegy 22 milliárd forint értékben. Mára több mint 271 ezren éltek a diákhitel lehetőségével, és 58 ezren már minden tartozásukat visszafizették. A diákok a tanévre előírt 8,5 milliárd forint helyett - kihasználva a díjtalan és közvetlenül a tőketartozást csökkentő előtörlesztés lehetőségét - 14,8 milliárd forintot fizettek be. Jelenleg 106 ezren törlesztenek.
Ebben a tanévben is a korábban megszokott arányban (64 százalék) választották a diákok a szemeszterenkénti egyösszegű kifizetést a havi folyósítással szemben, és továbbra is a magasabb összegek voltak a népszerűbbek. A hitelfelvevő diákok mintegy 32 százaléka igényelte a havi 40 ezer, 36 százaléka a havi 30 ezer, 12 százaléka a havi 25 ezer, 5 százalék a havi 21 ezer, 3 százaléka pedig a havi 15 ezer forintos összeget. Havi 50 ezer forintot csak a költségtérítéses képzésben részt vevők vehettek fel, ezzel a lehetőséggel 9.350 hallgató élt is. Tizedük használta ki a tavalyi év újdonságát, az úgynevezett engedményezést, vagyis azt a lehetőséget, hogy a költségtérítést a diákhitelből közvetlenül a felsőoktatási intézménybe utalják át.
MTI
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
