Megduplázódott a mesterképzésre jelentkezők száma

Kétszer annyian jelentkeztek az idén első helyen mesterképzésre, mint tavaly: míg ezek a hallgatók 2008-ban csak az összes felvételiző hat százalékát tették ki, ebben az évben arányuk 13 százalék körülire emelkedett - olvasható az Országos Felsőoktatási Információs Központ legfrissebb összegzésében.

  • Eduline
     A következő tanévtől mintegy 17 ezren szeretnék valamilyen mesterképzésen folytatni tanulmányaikat. Az akkreditációs folyamat előrehaladtával a meghirdetett szakok köre is bővült, a jelentkezők lényegesen nagyobb kínálatból választhatnak: míg tavaly 76, addig az idén már 164 mesterszakra érkezett be elsőhelyes felvételi kérelem.

    A mesterszakra jelentkezők közül a legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) két karát, a pedagógiai és pszichológiai (PPK), vagy a bölcsészettudományi (BTK) kart jelölték meg első helyen, de a Szegedi Tudományegyetem is a toplista első tíz helyezettje között van, két karral. Az adatokból jól kivehető az egyetemi karok dominanciája.

    A főiskolák elsősorban tanári mesterszakjukkal vonzották a jelentkezőket: a top10-be csak egy főiskolai kar, a Nyíregyházi Főiskola pedagógusképzése jutott be. A húsz legtöbb jelentkezőt vonzó intézmény között már az egri Esterházy Károly Főiskola három - elsősorban ugyancsak tanárképzést folytató - karát is megtalálni.

    Ha a vizsgálódást a nappali munkarendre jelentkezőkre szűkítjük, akkor az egyetemi karok súlya még nagyobb: a legtöbb nappali mesterszakos jelentkezőt vonzó 20 intézmény közé egy főiskolai kar sem tudott bekerülni. A toplista két éllovasa, az ELTE-PPK és az ELTE-BTK helyet cserélt, de a budapesti egyetem ez esetben is viszonylag komoly előnnyel vezeti a mezőnyt.

    A legtöbb jelentkezőt a nappalisok közül is a tanári mesterszak tudhatja a magáénak, a top10-ben azonban megjelent a geográfus, a történelem, a biológus, valamint a fordító és tolmács mesterszak is - ezek az összes jelentkezőt figyelembe vevő listán a 10. és a 20. hely között vannak.

    A mesterszakokra jelentkezők képzési területek szerinti megoszlását vizsgálva a pedagógiai, a bölcsészettudományi, a gazdaságtudományi és a társadalomtudományi terület kiemelkedő jelentősége látható. A négy nagy képzési terület valamelyikén szeretne tanulni a mesterszakra jelentkezők közel háromnegyede.

forrás: MTI
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.