Kétszer annyian jelentkeztek az idén első helyen mesterképzésre, mint tavaly: míg ezek a hallgatók 2008-ban csak az összes felvételiző hat százalékát tették ki, ebben az évben arányuk 13 százalék körülire emelkedett - olvasható az Országos Felsőoktatási Információs Központ legfrissebb összegzésében.
A következő tanévtől mintegy 17 ezren szeretnék valamilyen mesterképzésen folytatni tanulmányaikat. Az akkreditációs folyamat előrehaladtával a meghirdetett szakok köre is bővült, a jelentkezők lényegesen nagyobb kínálatból választhatnak: míg tavaly 76, addig az idén már 164 mesterszakra érkezett be elsőhelyes felvételi kérelem.
A mesterszakra jelentkezők közül a legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) két karát, a pedagógiai és pszichológiai (PPK), vagy a bölcsészettudományi (BTK) kart jelölték meg első helyen, de a Szegedi Tudományegyetem is a toplista első tíz helyezettje között van, két karral. Az adatokból jól kivehető az egyetemi karok dominanciája.
A főiskolák elsősorban tanári mesterszakjukkal vonzották a jelentkezőket: a top10-be csak egy főiskolai kar, a Nyíregyházi Főiskola pedagógusképzése jutott be. A húsz legtöbb jelentkezőt vonzó intézmény között már az egri Esterházy Károly Főiskola három - elsősorban ugyancsak tanárképzést folytató - karát is megtalálni.
Ha a vizsgálódást a nappali munkarendre jelentkezőkre szűkítjük, akkor az egyetemi karok súlya még nagyobb: a legtöbb nappali mesterszakos jelentkezőt vonzó 20 intézmény közé egy főiskolai kar sem tudott bekerülni. A toplista két éllovasa, az ELTE-PPK és az ELTE-BTK helyet cserélt, de a budapesti egyetem ez esetben is viszonylag komoly előnnyel vezeti a mezőnyt.
A legtöbb jelentkezőt a nappalisok közül is a tanári mesterszak tudhatja a magáénak, a top10-ben azonban megjelent a geográfus, a történelem, a biológus, valamint a fordító és tolmács mesterszak is - ezek az összes jelentkezőt figyelembe vevő listán a 10. és a 20. hely között vannak.
A mesterszakokra jelentkezők képzési területek szerinti megoszlását vizsgálva a pedagógiai, a bölcsészettudományi, a gazdaságtudományi és a társadalomtudományi terület kiemelkedő jelentősége látható. A négy nagy képzési terület valamelyikén szeretne tanulni a mesterszakra jelentkezők közel háromnegyede.
forrás:
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
