200 milliárd forintból épülő szénerőmű a Mátrában, 380 milliárdból építendő gázerőmű Nyírtasson, többet és továbbtermelő atomerőmű Pakson.... Gázkrízis, gazdasági hanyatlás, klímaváltozás. Környezetünk racionális természeti képződmény. Csak a racionalitás vezetheti el az emberiséget az elengedhetetlenül szükséges megoldásokhoz. A Károly Róbert Főiskola egyedülállóan egy új kar létrehozását tervezi a témában.
„Inkább a zöldenergia. Én bízom a szavak láttató erejében. A biomassza ilyen megfogalmazása a reménységet és a tisztaságot is kifejezi” – tartja Dr. Gergely Sándor, a Károly Róbert Főiskola Kutató, Fejlesztő Központjának igazgatója. Magyarország energiafelhasználása 94%-ban fosszilis eredetű és mindössze 6%-a zöldenergia. Százmilliárdok mennek erőművek építésére és fejlesztésére, pedig különleges természeti adottságokkal bírunk: hőgradiensünk kimagasló, geotermikus energiakészletünk hatalmas. Erre építhet a hőszivattyú, egy szerkezet, amely a földben tárolt hőt és a levegőből vett energiát hasznosítja. Itthon 1200-1300 ilyen szivattyú működik, míg Svédországban 122 000!
Dr. Gergely szerint rövid időn belül az oxigén hiánya okoz majd gondot. Éppen ezért utolérhetetlen a nukleáris, a víz, a nap és a szélenergia, hiszen nem használnak oxigént. „Teljesen működésképtelen elvárás bármely energiafajtával szemben, hogy ne legyen kockázata.” - állítja.
„Mind a napnak, mind a szélnek, mind a zöld energiának van egy óriási előnye. Lokális fejlesztő hatása van, mert olyan áttörést tesznek lehetővé az energetikában, mint a személyi számítógép az informatikában.” A döntés meghozatalára nem sok idő maradt. 2020-30-ig vagy megváltozik az emberiség hozzáállása, vagy megfulladunk. A Károly Róbert Főiskola kezdeményezését egyre több érv támasztja alá, mert a tervezett Természeti Erőforrások Kar a fenntarthatóság szempontjából közelít mindehhez. A hallgatókra, jövőbeli szakemberként nem kisebb feladat vár, mint a jelenlegi helyzet a megoldása, s ebben nyújt lehetőséget és megfelelő szakmai hátteret a Károly Róbert Főiskola.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
