Energiaválság – oxigénhiány okozhat problémát már a közeljövőben

200 milliárd forintból épülő szénerőmű a Mátrában, 380 milliárdból építendő gázerőmű Nyírtasson, többet és továbbtermelő atomerőmű Pakson.... Gázkrízis, gazdasági hanyatlás, klímaváltozás. Környezetünk racionális természeti képződmény. Csak a racionalitás vezetheti el az emberiséget az elengedhetetlenül szükséges megoldásokhoz. A Károly Róbert Főiskola egyedülállóan egy új kar létrehozását tervezi a témában.

  • Eduline

„Inkább a zöldenergia. Én bízom a szavak láttató erejében. A biomassza ilyen megfogalmazása a reménységet és a tisztaságot is kifejezi” – tartja Dr. Gergely Sándor, a Károly Róbert Főiskola Kutató, Fejlesztő Központjának igazgatója. Magyarország energiafelhasználása 94%-ban fosszilis eredetű és mindössze 6%-a zöldenergia. Százmilliárdok mennek erőművek építésére és fejlesztésére, pedig különleges természeti adottságokkal bírunk: hőgradiensünk kimagasló, geotermikus energiakészletünk hatalmas. Erre építhet a hőszivattyú, egy szerkezet, amely a földben tárolt hőt és a levegőből vett energiát hasznosítja. Itthon 1200-1300 ilyen szivattyú működik, míg Svédországban 122 000!

Dr. Gergely szerint rövid időn belül az oxigén hiánya okoz majd gondot. Éppen ezért utolérhetetlen a nukleáris, a víz, a nap és a szélenergia, hiszen nem használnak oxigént. „Teljesen működésképtelen elvárás bármely energiafajtával szemben, hogy ne legyen kockázata.” - állítja.

„Mind a napnak, mind a szélnek, mind a zöld energiának van egy óriási előnye. Lokális fejlesztő hatása van, mert olyan áttörést tesznek lehetővé az energetikában, mint a személyi számítógép az informatikában.” A döntés meghozatalára nem sok idő maradt. 2020-30-ig vagy megváltozik az emberiség hozzáállása, vagy megfulladunk. A Károly Róbert Főiskola kezdeményezését egyre több érv támasztja alá, mert a tervezett Természeti Erőforrások Kar a fenntarthatóság szempontjából közelít mindehhez. A hallgatókra, jövőbeli szakemberként nem kisebb feladat vár, mint a jelenlegi helyzet a megoldása, s ebben nyújt lehetőséget és megfelelő szakmai hátteret a Károly Róbert Főiskola.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.