200 milliárd forintból épülő szénerőmű a Mátrában, 380 milliárdból építendő gázerőmű Nyírtasson, többet és továbbtermelő atomerőmű Pakson.... Gázkrízis, gazdasági hanyatlás, klímaváltozás. Környezetünk racionális természeti képződmény. Csak a racionalitás vezetheti el az emberiséget az elengedhetetlenül szükséges megoldásokhoz. A Károly Róbert Főiskola egyedülállóan egy új kar létrehozását tervezi a témában.
„Inkább a zöldenergia. Én bízom a szavak láttató erejében. A biomassza ilyen megfogalmazása a reménységet és a tisztaságot is kifejezi” – tartja Dr. Gergely Sándor, a Károly Róbert Főiskola Kutató, Fejlesztő Központjának igazgatója. Magyarország energiafelhasználása 94%-ban fosszilis eredetű és mindössze 6%-a zöldenergia. Százmilliárdok mennek erőművek építésére és fejlesztésére, pedig különleges természeti adottságokkal bírunk: hőgradiensünk kimagasló, geotermikus energiakészletünk hatalmas. Erre építhet a hőszivattyú, egy szerkezet, amely a földben tárolt hőt és a levegőből vett energiát hasznosítja. Itthon 1200-1300 ilyen szivattyú működik, míg Svédországban 122 000!
Dr. Gergely szerint rövid időn belül az oxigén hiánya okoz majd gondot. Éppen ezért utolérhetetlen a nukleáris, a víz, a nap és a szélenergia, hiszen nem használnak oxigént. „Teljesen működésképtelen elvárás bármely energiafajtával szemben, hogy ne legyen kockázata.” - állítja.„Mind a napnak, mind a szélnek, mind a zöld energiának van egy óriási előnye. Lokális fejlesztő hatása van, mert olyan áttörést tesznek lehetővé az energetikában, mint a személyi számítógép az informatikában.” A döntés meghozatalára nem sok idő maradt. 2020-30-ig vagy megváltozik az emberiség hozzáállása, vagy megfulladunk. A Károly Róbert Főiskola kezdeményezését egyre több érv támasztja alá, mert a tervezett Természeti Erőforrások Kar a fenntarthatóság szempontjából közelít mindehhez. A hallgatókra, jövőbeli szakemberként nem kisebb feladat vár, mint a jelenlegi helyzet a megoldása, s ebben nyújt lehetőséget és megfelelő szakmai hátteret a Károly Róbert Főiskola.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
