200 milliárd forintból épülő szénerőmű a Mátrában, 380 milliárdból építendő gázerőmű Nyírtasson, többet és továbbtermelő atomerőmű Pakson.... Gázkrízis, gazdasági hanyatlás, klímaváltozás. Környezetünk racionális természeti képződmény. Csak a racionalitás vezetheti el az emberiséget az elengedhetetlenül szükséges megoldásokhoz. A Károly Róbert Főiskola egyedülállóan egy új kar létrehozását tervezi a témában.
„Inkább a zöldenergia. Én bízom a szavak láttató erejében. A biomassza ilyen megfogalmazása a reménységet és a tisztaságot is kifejezi” – tartja Dr. Gergely Sándor, a Károly Róbert Főiskola Kutató, Fejlesztő Központjának igazgatója. Magyarország energiafelhasználása 94%-ban fosszilis eredetű és mindössze 6%-a zöldenergia. Százmilliárdok mennek erőművek építésére és fejlesztésére, pedig különleges természeti adottságokkal bírunk: hőgradiensünk kimagasló, geotermikus energiakészletünk hatalmas. Erre építhet a hőszivattyú, egy szerkezet, amely a földben tárolt hőt és a levegőből vett energiát hasznosítja. Itthon 1200-1300 ilyen szivattyú működik, míg Svédországban 122 000!
Dr. Gergely szerint rövid időn belül az oxigén hiánya okoz majd gondot. Éppen ezért utolérhetetlen a nukleáris, a víz, a nap és a szélenergia, hiszen nem használnak oxigént. „Teljesen működésképtelen elvárás bármely energiafajtával szemben, hogy ne legyen kockázata.” - állítja.„Mind a napnak, mind a szélnek, mind a zöld energiának van egy óriási előnye. Lokális fejlesztő hatása van, mert olyan áttörést tesznek lehetővé az energetikában, mint a személyi számítógép az informatikában.” A döntés meghozatalára nem sok idő maradt. 2020-30-ig vagy megváltozik az emberiség hozzáállása, vagy megfulladunk. A Károly Róbert Főiskola kezdeményezését egyre több érv támasztja alá, mert a tervezett Természeti Erőforrások Kar a fenntarthatóság szempontjából közelít mindehhez. A hallgatókra, jövőbeli szakemberként nem kisebb feladat vár, mint a jelenlegi helyzet a megoldása, s ebben nyújt lehetőséget és megfelelő szakmai hátteret a Károly Róbert Főiskola.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
